Miracoulous🐞🐈"Ketten a világ ellen"

4️⃣0️⃣. Fejezet: Adrien

Luka széke felé veszem az irànyt. Anya azt mondta Marinette is ott van, így megnyugodhatok.  De amint làtom, hogy a Luka melletti szék is üres, teljesen kiborulok.
-Ezt nem hiszem el.-fogom a fejem, és a könyököm az ülés tetejére helyezem.
-Adrien! Szia. Mi a baj?-kérdezi Luka az arcomat fürkészve.
-Már félek megkérdezni de... nem láttad Marinettet?-forgatom a szemem.
- De! Az előbb ment el.
-Nagyszerű. És nem mondta, hogy hova?
-Nem nem mondta. De miért keresed?
-Csak úgy.-Vonom meg a vállam.
- Oké nekem mindegy. De ezt odaadom. Én nem jártam sikerrel.- nyújtja a markát felém.
A kezem, alá helyezem és megérzem a két kis pici ékszert.
-Ez meg, hogy kerül hozzád?!-kérdezem közelebbről összeszorított fogakkal.
- Amikor Marinettel jöttél vissza a mosdóból elejtetted őket.- rázza a fejét.
- Mi? Elejtettem?
-Igen. Itt hevertek.-Mutat a lábam melletti helyre.
- Oh... akkor kössz, hogy felvetted.- dözsölöm a tarkóm.
-Semmiség. Próbáltam visszadni neki, de nem kérte.
- Ó ne már! Pedig muszáj lesz visszavennie!-mondom már  inkább saját, magamnak csak hangosan gondolkodva.
-Visszafogja. Bízz benne. Tudod milyen. Ha valamit a fejébe vesz, igaz nem tágít de a végén mindig feloldódik.-Mosolyog.
-Most Marinettre vagy katicára célzol?-kérdezem, mire mindketten felnevetünk.
- Na de komolyan. Miért akarod mindig megtalálni Marinetett?
- Semmiért.- nyitom tágra a szemem.
Luka pedig megállíthatatlanul, összehúzott homlokkal néz.
-Oké... féltem rendben?? Ezt akartad hallani?? Azzal, hogy most nem tudna megvédeni magát, nagyon ráfázhat.-Hajtom le a fejem.
-Adrien. Marinette megtudja védeni magát. Mindig megtudja. Nem kell hozzá varázs fülbevaló.- mondja làgyan és bíztatóan bólogat.
-Ja. Remélem. Válaszolom, és vissza sétàlok a helyemre. Ami mellett, nagy meglepetésemre Marinette üldögél.
"Ne szólj egy szót se Adrien! Nem kell" veszekedem önmagammal, miközben helyet foglalok. Szerencsére kínos csendre sem volt szükség, ugyanis a leszállás kezdetét vette.
"Tisztelt utasaink!  Megkérünk minden állva tartózkodót, hogy foglalja el a számára kijelölt helyet, és csatolják be biztonsági öveiket. A leszállás megkezdődik.-Mondta monoton hangon egy férfi a bemondóból, mire mindenki azonnal le is ült, és engedelmeskedett az előírtaknak.  De mielőtt, minden a helyén lett volna, észrevettem egy kislányt, akit az az anyukája hiába rángatott, eszébe sem volt leülni. És ha nem ül le a leszálláskor, óriási baja is lehet. Megpillantottam, hogy minden utas a kislányt figyelte, és az anyukának dörmögtek, hogy ültesse már le a gyereket. De mindennek hiába a lány nem ült le. A repülőben, pedig pánik vette kezdetét......

                      Folytatjuk...(bocsi hogy ilyen rövid  de most Marinetten a sor🤷🏼‍♀️❤️😅