Tizedik fejezet:Marinette

4 0 0
                                    

Egy szemhunyásnyit sem aludtam.Egész éjjel gondokodtam. De valahogy még most sem tudom feldolgozni. Mégis, hogy lehet Adrien Agreste fekete macska!? És mégis, hogy nem jöttem rá?-Úgy érzem magam mint akit alaposan megrágtak majd kiköptek.Összezavarodtam.Benyúlok a párnám alá a telefonomért, amikor nem a telómat, hanem egy papír anyagú kis négyzetet találok ott.Gyorsan kihúzom és megpillantok egy levelet.Nem is gondolkozom.Csak kihajtom. Már úgysem érhet meglepetés.És szépen átfutom a sorokat:

Katicának
A tegnap este folyamán nem tudtam elmondai még egy két fontosabb információt.Mivel láthattam, eléggé meglepődtèl fekete macska kilétén.Az információk, és a kéréseim az alábbiak:
-Ha egymás társaságában vagy feketemacskával , és más is a közelben van.Igyekezzetek feltűnésmentesen viselkedni.
-Egyenlőre ne csináljatok semmit.Majd étesíteni foglak titeket ha baj van.
-Soha! És ismétlem soha! Nem mondhatjátok el ezt senkinek!Igen.Még Alyának sem.Ez most nagyon fontos!
-És a legfontosabb!Mire oda érnénk, hogy el kell kezdeni tervezni a dolgokat, legyetek résen!Addig beszéljetek egymással.

Tisztelettel:
A nagymester.
UI:Azért fogalmaztam többeszámban,mert a levél,mindkettőtökhöz szól.Neked is, és a másik hősnek is ott lapul a párnája alatt(csak ügyesen)

-Vége az életemnek.-Vetek egy pillantást Tikkie-re. És visszaterülök az ágyra.
-Ugyan Marinette!Ez nem is olyan vészes! Örülnöd kellene, hogy Adrien feketemacska.Ami pedig a másik dolgot illetti, minden rendben lesz.Mivel bármivel megbírkózol.-mosolyog Tikkie de én egyáltalán nem vagyok mosolygós kedvemben.Méghogy "örülnöm kellene" mégis hogyan? Amikor kiderül! hogy a pasim , a társam akivel barátok vagyunk? Ennyire nem ismerem Adrient, hogy erre sem jöttem rá magamtól?Csak ez lehet az oka.
Még pár percig az ágyamban fetrengek amikor megszólal a mobilom.Nem tudom ki lehet ilyen korán.Hiszen nyolc óra sincs.
Odakapok a telomért amit végül megtalálok a párnám alatt és megsem nézve ki az, felveszem.
Hát, hogy én is a legjobbkor vagyok ennyire okos.Luka volt az...
-Szia Marinette!-köszön a telefonba mosolygósan.
-Ha szeretnéd ma egész délelőtt ráérek.Tudunk beszèlni.
Egy pár pillanatra hirtelen elkalandozom.Mert eszembe jut, hogy Luka tudja ki Adrien és mégsem szólt! Na rendben, hogy sosem engedtem volna, hogy elmondjon bármit macska kilétéről, azért ha tudat alatt összejövök vele,szolnia kéne.Kicsit mérges vagyok....
-Öm? Marinette.Ott vagy?!-kérdezi Luka és pedig a hívás órájára pillantok.Már majdnem 2 perce ülök csendben.Luka pedig eddire biztos lehet abban, hogy vagy nem vagyok a vonalnál, vagy teljesen máson jár az agyam.
-Igen! Persze Luka itt vagyok! És igen.Örülnék ha tudnánk beszélni-vigyorgok a semmibe mintha félnék a lebukástól és Luka làthatná az arckifejezésem.
-Okés.Szuper akkor jössz? Vagy mikorra ugrassz be?
-megyek azonnal-dobom le a telefont, meg sem várva, hogy Luka választ adjom.
-Jesszusom most mit csináltam?!-nem beszélhetek vele!Ő tuti észreveszi ha valamit titkolok.Ő az egyedüli akinek minden ellent mondás ellenére, elmondtam mi történt Gabriellel és mindenről az igazat.De ezt nem tudhatja meg! Egyszerűen nem tehetem.
5 perc múlva már készen is vagyok.A bejárati ajtó felé veszem az irányt, és mielőtt még bárki észrevenné, hogy ilyen korán flangálok kint, hagyok egy cetlit a hűtőn.Arra az esetre ha a szüleim annyira megijednének, hogy kész lennének felhívni a rendőrséget.
Gyorsan átvágok a parkon és Lukáék hajójára is érek.Luka anyukája kedvesen fogad, bár megkérdezi mit keresek itt ilyen korán.
-Én csak Lukához jöttem.-felelem mosolyogva.
-Mondta, hogy most tud rám időt szakítani-viccelődöm.Habár egyáltalán nem vagyok vicces kedvemben.
-Rendben.Menj csak.-Mondja, és már el is slisszolok mellette.De még elkapom az utolsó mondatát amit igaz, nem nekem címez de meghallottam.
-Vajon miért járnak ennyien ilyen korán Lukához? Ő lesz a helyi pszichológus? Huh.
-Egész furcsa mondat volt.Hiszen csak én jöttem.Szóval nem nagyon értettem....Pontosan addig, amíg nem beléptem Luka szobájába.....
És találkoztam életem sorscsapásával. Egy bukott angyallal,.. a hazugságok netovábbjával. Tudtam, hogy egyszer muszáj lesz.De, hogy ilyen hamar, arról fogalmam sem volt.Miért! Mégis MIÉRT!? Vagyok itt?
Ugyanis a szobában, Luka ágyán Adrien üldögélt.És nem.Ez nem valamilyen becsapás amit a filmekben szoktak.Ez nem egy másik Adrien.De még nem is egy Másik kontinensről jött Adrien.Ez az az Adrien volt.Az én Adrienem.Az, akinek az a rohadt kis gyűrű bújik meg az ujján! Amivel magára öntheti egy teljesen másik személyiségét.Végem van....

Folytatjuk...

Miracoulous🐞🐈"Ketten a világ ellen"Where stories live. Discover now