Miracoulous🐞🐈"Ketten a világ ellen"

4️⃣9️⃣. Fejezet, Marinette

" Lehet, hogy mosolygom, de nem vagyok boldog"

Az út a taxiban, viszonylag hamar eltelt. Igazából talán azért mert mindenki a saját dolgával  foglalkozott, így semmilyen kínos beszélgetés, vagy vita nem alakult ki senki között. Ahogy láttam az út közbe Emily néhány hívást intézett, emellett tájékoztatta a hotelt, hogy nemsokára ott vagyunk . Ezt kicsit furcsáltam, mert nem voltam felkészülve királyi fogadtatásra. Mert ha tudtam volna tuti bepakolok egy csini rucit is. Adrien ez időben, nagyrészt komolyan bámult maga elé, olykor olykor pedig az ablakot pásztázta. Én pedig csak ültem, és gondolataimba temetkezve áskálódtam. De annyi időm persze nem volt, hogy átgondoljam az egész életem, de néhány dolgot felerősítettem az emlékeimben ami vagy meglepett, vagy feltűnt milyen gyorsan el is felejtettem. Szóval eddig nem volt rossz ez a kis nyár végi kiruccanás itt Athénban. Kivéve azt az egy dolgot, hogy az úton végig valami elviselhetetlen Görög ordibálás ment a rádióban. " vajon ezt nevezik zenének?" kétlem..
Szóval amikor végre a Hotelhez értünk, örök hálát adtam az égnek, hogy nem kell többé hallgatnom. Miután kuszáltunk a kocsiból, a taxis kivette az összes bőröndünket a csomitartóból, és indulhattunk is utunkra.
Na oké... amikor azt mondtam nem számítok királyi fogadtatásra viccnek szántam. De azt sosem gondoltam volna, hogy a Hotel maga a palota! Ez az épület elképesztő volt. Az egész óriási, tiszta hófehér és vörös. Az ajtó, és néhány fal helyét üveg váltotta le. Bizonyára eddig mindenki meg volt elégedve az ott töltött időről, és nem csapta még be az ajtót úgy igazából. Az épületen festmények is díszelegtek. Itt ott, egy különleges virág csábítgatta az épp betérni készülő vendégetek. Mikor betöltődtem csodálattal az eddig látottak alapján, felemeltem tekintetem, és megláttam az erkélyeket. Uram atyám! Már az nagyobb volt mint a nappalink és a hálószobám egybe! És ha mégjobban megnéztem, minden erkélyhez egy kiírás csatlakozott , ami valamilyen szimbólummal kapcsolódhatott a hotelhez gondolataim szerint. Na hát ha itt tényleg elakartam feledkezni a problémáimról , már most sikert aratott a tervem.
-Na? Mehetünk?- aratott ránk győztes mosolyt Emily, és pedig a legnagyobb átéléssel bólogattam.
-Igen!- vágtam rá határozottan, a bőröndünk kerekeinek súrolása, pedig már készen volt végigkarcolni a hotel üvegpadlóját... Persze ez lehetetlennek bizonyult. Ezt a csodát nem tehette tönkre semmi. Ahogy az örömömet sem! Gondoltam még akkor....
Pár lépés múlva más rögtön a Hotel ajtójához is értünk, amit nagy izgalmak közepette Emily ki is nyitott, utat adva szemünknek.
-Te jóságos ég!- suttogtam magam elé elképedve, Emily pedig felém mosolygott.
Ha elkéne mondanom valakinek a látottakat, biztosan azzal kezdeném, hogy ez még a külsejénél is varázslatosabb látvánnyal rendelkezett. Előttünk a földön, közvetlen egy vörös szőnyeg mutatta az utat a recepcióig. A bútorok mint vörös, és núd színekben pompáztak, teret adva az összhatásnak. Gondoltam ez lehet a váró. Ahova leülsz mondjuk reggel, és megvárod a még mindig sminkelő nővéredet, vagy barátnődet ha indultok valahova. Vagy ha esetleg túl nagy a sor a recepcióig. De ahogy ezt látom sosem okozhatott gondot. Hiszen időpontra érkezik minden vendég, ahogy egy táblán is olvashattam ami szememnek ütközött. A plafonon, óriási ezüst csillár aggaszkodott, a különleges virágfestmények, pedig még a beltért is díszítették. A fal fehér volt, így tökéletesen illeszkedve a kelt hatással.
-Nem rossz mi?- vicceskedett Emily de láttam, őt is elkápráztatta a látvány.
-Ez valami csodálatos! mondtam mindenfelé nézelődve, mert még mindig nem tudtam betelni a látotakkal. És valamiért ezekbe Adrien is beletartozott...

Folytatjuk....

Na szisztok! Az a helyzet hogy újraolvastam a történetem,(kijavítottam helyesírási hibákat) ilyesmi. És szemembe ötlött, hogy rengetegszer változtatom meg az időt. Valahol a múltba,( lásd: letette) valahol pedig a jelenbe,( iszik) írok. És ezen kicsit kiakadtam, és el is kezdtem javítgatni át a múltba a szavakat. Na csak ezzel az volt a gond, hogy ennyire én sem vagyok precíz, hogy negyvenkilenc fejezetet változtassák át, így arra jutottam, hogy lehet feltűnt nektek is ez a kis hiba, de úgy gondolom nem azért olvassátok ezt a történetet, hogy azt figyelgessétek. Szóval bocs ezért:( meg még annyi hogy mostmár erre is figyelni fogok és a történet innentől  múltidőben fog folytatódni. Ez persze semmin sem változtat! Csak így egyszerűbb írni és nem fogok annyit tévedni mint a jelennél. És a másik dolog, amire felfigyeltem, az persze nem okozott ekkora gondot, de látszott hogy nektek, és nekem is hiányt ötlött ez a pár hét írás nélkül hiszen én hülye Olaszországot írtam a jó öreg Görög helyett ahova utazni mentek🤦🏼‍♀️🤦🏼‍♀️ okos vagyok tudom:) de term. Ezt is kijavítottam szóval Görögországban vannak! 😂 bocsánat ezekért és akkor megyek is puszi nektek!<3