Dühít, De Szeretem /Befejezett/

4.A gólyatábor utolsó nap

Reggel nyúzottan ébredtem. Megkértem Fruzsit hogy a többieknek ne szóljon hogy mi történt tegnap nehogy aggódjanak. Nem volt kedvem reggelizni és találkozni velük de muszály volt. Megint leültem a szokásos helyre. Reggeli után szabad programok voltak. Fruzsi elment Rolival beszélgetni Niki és Janka elmentek Bendével túrázni az erdőbe. Kérdezték hogy megyek-e de nem volt sok kedvem. Inkább ültem egy eldugott helyen a padon hogy Fanniék se találjanak meg. Egyszer csak meglátom Gergőéket közeledni felém.
- Szia dadogi mit csinálsz te itt egyedül? - kérdezte Bence míg oda nem értek hozzám egy méteres távolságba.
- Menjetek innen hagyjatok békén. - szóltam egy kis ijedtséggel a hangomban amit ők is észrevettek.
- Ne félj cica nem lesz baj.- kezdte megint kócólni a hajamat Gergő.
- Miért piszkáltok folyton? Menjetek el ! - mondtam dühösen.
- Hát jó ... Mi csak a karkötődet hoztuk vissza. Gondoltuk kell még. De ha nem... Hát nem - mondta Bence majd elindultak.
- Add vissza az nekem fontos- mondtam határozottan és nyúltam utána. Az a bari karink , mi csak így hívjuk. Ha megláttják hogy nincs rajtam kifognak akadni.
- Haver nekem mennem kell- mondta Gergő. Lepacsiztak majd elment.
- Szóval a karkötő kéne? - kérdezte egy kis zsiványsággal a hangjában. Amitől egy kicsit megijedtem.
- Igen, add vissza! - mondtam határozottan.
- Talán kérlek. - mondta egy halvány mosollyal az arcán.
- Kérlek add vissza - mondtam.
- Jó oké ..... Gyere és vedd el! - kiabálta majd befutott az erdőbe. Én egyből utána futottam. Majd egy kis idő után megállt egy tónál.
- Most már igazán visszaadhatnád.- szoltam majd ráugrottam és ő bedobott a vízbe. De maggammal rántottam őt is. Csak nevetett. Gyorsan kikaptam a kezéből a karkötőmet és kimásztam a vízből.
- Mondták már hogy a vizes ruha jobban áll. Hordhatnád így többször is. - mondta nevetve. Lenéztem magamra, hát persze hogy pont ma fehér póló volt rajtam. Gyorsan visszaugrottam a vízbe, mint hogy ha már nem lenne mindegy.
- Hülye szemét - mondtam és lefröcsköltem egy jó adag vízzel.
Mire ő csak nevetve kimászott ( mellesleg a víz kiemelte az izmait)
- Többször is fürödhetnénk együtt cicám. - mondta majd elment.
Annyira szemét.... De tetszik..valami megfogott benne. Talán a rosszfiús külső. Nagy nehezen kimásztam a vízből és visszamentem pakolni mert egy óra múlva indulunk haza.
- Veled meg mi történt?- kérdezték Nikiék.
- Semmi... Csak megint az a hülye gyerek. - mondtam felháborodva.
- Milyen hülye gyerek? - kérdezték egyszerre.
- Biztos a Bence - szólt mosolyogva Fruzsi. Hogy sosem tudja befogni a száját.
- A Varga Bence? - kérdezte Janka.
- Igen a Varga. - mondtam.
- Uuu... Mikor jöttetek össze ? Amúgy egész helyes de Zsolti cukibb.- ujjongott Niki.
- Nem jöttünk össze jó?!- akadtam ki.
- Jó persze mi megértjük. - mondta Fruzsi mosolyogva.
- Amúgy mi van Zsoltival? - faggattam kiváncsian Nikit.
- Uh... Igen azt hiszem összejöttünk. - mondta boldogan.
- Én pedig Rolival. - szólt Fruzsi.
- Legalább volt akinek jól alakult a tábor. - mondtam kicsit szomorúan.

Összepakoltunk majd elindultunk haza. Alig vártam hogy hazaérjek. Elegem van már most Bencéből és még csak két napot töltöttem vele. Holnap megint látnom kell.