Dühít, De Szeretem /Befejezett/

22. Álmodom?

Bence nem szólt egy szót sem csak húzott maga után. Kezdtem nyugtalankodni hogy hova visz. Pár perc múlva megelégeltem és kiszabadítottam csuklóm a szorításából és megálltam. Meglepődötten fordult vissza és rám nézett.
- Hova megyünk? Elegem van már! Csak rángatsz de nem szólsz semmit! - fakadtam ki.
- Nem mindegy neked? Csak gyere! - mondta komolyan.
- Tudod mit? Akkor ....... - nem tudtam befejezni mert félbeszakított.
- Kérlek.... Fontos lenne.. - finoman megfogta a kezem és a szemembe nézett. Még sose hallottam igyen lágynak, kedvesnek.... És zavarodottnak a hangját. Kiváncsivá tett, hogy mi lehet olyan fontos.
- Jó, rendben. Menjünk. - egyeztem bele. Nem szólt semmit csak elmosolyodott. Ezt a mosolyt még soha sem láttam. Ez az őszinte mosolya volt.

Egészen kivitt az udvarra. Ott is a suli sarkába ahol egy lélek se jár soha. Megállt előttem és közelebb lépett.
- Na szóval, miért rángattál ide? - próbáltam határozott maradni.
- Van egy kis problémám.. - mondta halkan.
- De azt miért velem akarod megbeszélni? És miért most? - étetlenkedtem.
- Mert tudom hogy sokat szívjuk egymás vérét, de úgy érzem ebben a dologban csak te tudsz a segítségemre lenni. Válaszolva a második kérdésedre az előtt akartam ezt megbeszélni veled mielőtt még jobban belekeveredtünk volna a dolgokba. Ezalatt a most bent történteket értsd. - hangja komoly volt. Amint meghallottam második mondatát elvörödtem. Úgy néhettem ki mint egy cékla.
- Ami bent történt....az csak félre értés volt. - magyarázkodtam.
- Nem kell megmagyaráznod. Nem fontos. - mosolyodott el. Nem értem ezt a kedvességet.
- Rendben. De mi az a fontos dolog? - mosolyogtam rá én is.
- Nem is tudom hogy kezdjem. Azt hiszem....hogy...tetszik valaki. De nem tudom biztosan, és az lenne a kérdésem hogy, honnan tudhatnám biztosan? - nem akartam hinni a fülemnek mikor ezt elmondta. A Bence, a lányok álma Bence, a legmenőbb srác a suliban Bence, most róla van szó? Aki csak játszik a lányokkal ? Szerelmes? És engem ez miért zavar?
- Hát....nem vagyok nagy szerelem szakértő - próbáltam hárítani a kérdést. Mire ő elmosolyodott és mutatta hogy nem baj mondjam csak.
- Szóval ...... Onnan tudhatod hogy szerelmes vagy...hogy mindig rá gondolsz, csak ő jár a fejedben. Mikor meghallod a nevét okvetlenül elmosolyodsz. Ha a közeledben van jól érzed magad. Ha hosszabb ideig nem találkoztok, akkor alig várod azt a napot amikor megint láthatod - merültem bele a mondandómba, talán túlságosan is. Végig Bence járt a fejemben.
- Értem köszi...és ha ez mind megvan de nem tudom hogy neki tetszem-e? - mosolygott. Milyen kérdés ez? Kinek ne tetszene? Hiszen ő maga egy álompasi mindenki számára. Elég lesz Míriam állítsd le magad, neki tetszik valaki és éppen tanácsot kér tőled. Szidtam magam gondolatban.
- Ha igazán szerelmes vagy észre veszed. De például mindig keresi hogy kerülhetne hozzád közelebb, mosolyog ha hozzá beszélsz, zavarba tudod hozni és még folytathatnám. - nagyon nehezen mondtam ki ezeket a szavakat.
- Nagyon köszönöm. Sokat segítettél - ölelt meg váratlanul. Mikor szétváltunk megkézdeztem azt, ami már a beszélgetésünk kezdete öta nyomaszt.
- Most már édekel ki az a lány. Ki az aki ezt  tudta kiváltani belőled. - mosolyogtam. Próbáltam nem mutatni hogy ez mennyire fáj belül.
- Sajnálom de titok - mosolyodott el pimaszul, és megcsillant a szeme.
- Most komolyan ezt az óvodás játékot akarod játszani? Akkor legalább azt mondd el hogy néz ki. - kiváncsiskodtam.
- Azt talán még elmondhatom - mélyen a szemembe nézett és közelebb jött.
- Hallgatlak - mondtam zavarodottan hisz nem értem ezt az egészet. Mi folyik itt?
- Nálam alacsonyabb, hosszú göndör és barna haja van és gyönyörű sötét barna szeme. Kedves, megértő és makacs. Természetesen belém van zúgva teljesen. - miközben sorolta mindig egy apró lépéssel közelebb jött. A végén alig volt köztünk.két centi.
- Is...ismerős ez a ....ez a leírás - makogtam. Erre ő csak elmosolyodott.
- Nem csodálom - közelebb lépett és megcsókolt. Visszacsókoltam.

El sem hiszem. Álmaim fiújával csókolózom éppen a suli udvarán. Biztosan álmodom......de nem ez a szín tiszta valóság. De akkor most hogy lesz tovább?