19. Miért csinálja ezt?

5K 222 4
                                    

Mint minden reggel, ma is nehezen keltem ki a puha, meleg ágyamból. Egy gondolat tett csak boldoggá, mégpedig az, hogy péntek van. Szépen lassan elsétáltam a konyháig reggelizni. Éppen indultam volna a suliba amikor megszólalt a csengő. Odakullogtam az ajtóhoz és szépen ráérősen kinyitottam. Mikor megláttam ki áll az ajtóban, elöntött a düh, nagyon uralkodnom kellett magamon hogy ne vágjam képen.

- Szia ! - köszöntek egyszerre.
- Helló! Hát ez meg mit keres itt? - kérdeztem lenézően.
- Maximum ő, nem pedig ez, beszélni meg én tudok. - szólalt meg Bence.
- Téged meg nem kérdeztelek. - néztem rá szúrós szemekkel.
- Na jó, srácok. Mi folyik itt? Mi történt? - szólt közbe Niki.
- Semmi.... - rántottam meg a vállam.
- Ugyan már. Tudjátok kinek mesélitek ezt be.... Kézzel fogható köztetek a feszültség. - szólt hozzá a beszélgetéshez Bende.
- Meg kellene végre beszélnetek a dolgokat. - nézett rám Fruzsi.
- Dehogy kell....menjünk inkább mert elkésünk. - indult el Bence, mi meg utána.
- Most már tényleg érdekel hogy mi történt kettőtök között tegnap. - mondta Niki.
- Semmi......Hagyjuk.....amúgy mi újság? - próbáltam terelni a témát.
- Nem nagyon megy neked ez a téma terelés ahogy látom. -nevetett Bence.
- Jaj, mert te annyira király vagy, hozzád szól a tanár aztán neki állsz dadogni. - vágtam vissza.
- Bocsi de szerintem összetévesztesz magaddal dadogi. - vigyorgott.
- Elmész a......... - nem tudtam befejezni mert Fruzsi félbe szakított.
- Még mielőtt kinyírjátok egymást, itt most szépen megálltok úgy is van még időnk a suli előtt, és szépen megbeszélitek......
- Azt várhatod. - szólt közbe Bence.
- Még nem fejeztem be.....mivel látom hogy ha ketten maradnátok akkor szétszednétek egymást ezért én , mint békítő itt maradok a többiek meg mehetnek.
- Ez jó ötlet..... Akkor mi megyünk is.. - mondta Niki. Majd elmentek.
- Szóval, mi történt? Nem azt mondjátok hogy semmi hanem azt ami volt. - már- már parancsolta Fruzsi.
- Ez a tuskó itt mellettem tegnap neki állt a terembe hisztizni hogy én miért beszélek a Petivel és mit. Aztán mikor mondtam hogy semmit meg egyébként sincs köze hozzá, a falhoz nyomott és megcsókolt. - hadartam el gyorsan a lényeget.
- Ez most komoly? Ti csókolóztatok? - csodálkozott Fruzsi.
- Nem.....vagyis.....de.. - dadogtam megint össze vissza.
- Ne panaszkodj....élvezted.......te csókoltál vissza.
- Ne hogy még én legyek a hibás.. - akadtam ki.
- Jó, jó, értem nyugi, nyugodjatok meg!- nyugtatott minket Fruzsi de nem sok sikerrel. Ezért inkább csak ült és figyelt hogy mi lesz.
- De igen.....te is ugyan úgy hibás vagy....arról nem tehetek hogy élvezted. - kiabált Bence.
- Nincs igazad.....nem élveztem....csak nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. -kiabáltam már én is.
- Ohh persze, mert ha most megcsókolnálak úgy hogy most tudsz róla előre akkor is azt mondanád hogy nem tudtál mit kezdeni a helyzettel? -vitte lejjebb a hangját.
- Nem tudom......mert szerencsére ez nem fog megtörténni. - pont befejeztem a mondatot amikor hirtelen közelebb hajolt és megcsókolt. Benne volt minden....a düh....harag....szenvedély......vágy egyszerre. Ez hosszabb csók volt mint a tegnapi. Sokkal hosszabb. Faltuk egymást megállás nélkül. Csak akkor hagytuk abba mikor Fruzsi megköszörülte a torkát. Hirtelen szétrebbentünk.
- Srácok....ez....ez mi volt? - mosolygott Fruzsi.
- Ne....nem...nem tudom... - hebegtem habogtam össze vissza.
- Ez egy szerelmes cs.....
- Nem vagyunk szerelmesek - szakította félbe Bence Fruzsit.
- Akkor ezt mégis mivel magyarázod?
- Hát....csak....csak így tudtam befogni a száját. - mondta Bence bizonytalanul.
- Megint azt csinálod mint tegnap?!- kérdeztem erőszakosan.
- Figyelj cica, én nem akarlak hitegetni. Én mondtam hogy belém fogsz szeretni.
- Mekkora egy bunkó vagy! Feljts el örökre - pofoztam fel de olyan erővel hogy ennek nyoma marad. Majd sarkonfordultam és ott hagytam. Hallottam hogy kapott egyet Fruzsitól is mert elég nagyot csattant.

Megint ezt tette... Én végeztem vele...már nem érdekel... Minden kis érzelem amit még éreztem iránta, nyom nélkül elillant.

Dühít, De Szeretem /Befejezett/Where stories live. Discover now