Dühít, De Szeretem /Befejezett/

34. A titkolt kapcsolat

Hétfő van. Nagyon boldogan keltem ma fel. Jó kedvre derített a tudat, hogy van egy barátom, aki szeret és én is viszont szeretem őt. Bár erről a kapcsolatról még senki sem tud.

Felkeltem, gyorsan felöltöztem és megreggeliztem, majd elindultam a suliba. Amint kiléptem a kapun, megpillantottam Gergőt. Amint meglátott elmosolyodott.

- Szia kicsim! - nyomott egy puszit a homlokomra.
- Szia! Most nagyon megleptél, nem is számítottam rá, hogy itt vagy.
- Meg szerettelek volna lepni - mosolyodott el.
- Sikerült - nevettem el magam.
- Induljunk mert elkésünk! - mondta, majd megragadta a kezem és kézen fogva elindultunk a suliba.

Út közben a tanárokon nevettünk, hogy van sok jó fej, de a nem szimpatikusokból sem szenvedünk hiányt. Megbeszéltük hogy délután elmegyünk sétálni, és ott is lesz egy kis meglepetés. Nagyon vártam már a délutánt.

- Akkor hát, innentől mintha csak barátok lennénk igaz? - kérdezte amint megérkeztünk az iskolába.
- Sajnos igen. De csak egy kis ideig. Még nem szeretném ha Bence megtudná, mert most békültünk ki. - hajtottam le szomorúan a fejem.
- Rendben. Megértem. Akkor találkozunk órán, de most megyek, mert jön Fruzsi és azt hiszem lesz mit megbeszélnetek. - vigyorodott el.
- Én is úgy érzem. - mosolyogtam, majd nyomtam egy puszit az arcára.

Néztem ahogy elmegy. Annyira cuki és kedves. Gondolataimba mélyedtem, ami nem tartott sokáig, mert Fruzsi elém lépett és hatalmas vigyorral nézett.

- Mit mosolyogsz? - kérdeztem mint ha nem tudnám mire kíváncsi.
- Mesélj! Figyelek! - ugrált izgatottan, mint egy kisgyerek az édességes pultnál.
- Mit szeretnél tudni? - húztam az agyát tovább.
- Jajj! Ne csináld már ezt! Mi volt tegnap Gergővel? - türelmetlenkedett.
- Igazából semmi különös. Beszélgettünk, sétáltunk, majd megcsókolt. Haza is kísért. Megkérdezte, hogy leszek-e a barátnője, és igazából ennyi. - meséltem a lehető legnyugodtabb hangsúllyal.
- Várj! Megint csókolóztatok?! Most akkor együtt vagytok?! Jaj, Mira mondj már valamit! - sorra tette fel a kérdéseket. Majd megölte a kíváncsiság.
- Igen együtt vagyunk. Annyira cuki, ma is elhívott sétálni. - mosolyogtam.
- Annyira örülök nektek. Gratulálok, remélem sokáig együtt lesztek. Roland is már szurkolt nektek. Megyek is és elmondom neki. - amilyen gyorsan ezt kimondta, azzal a lendülettel el is rohant.
- Fruzsi ne! Várj egy kicsit! - kiabáltam utána.
- Mond, mi van? Most mi a baj? - fordult vissza kétségbeesetten.
- Légyszi ne mond el neki. Vagy ha elmondod, Bencének ne szóljatok jó? - mondtam halkan.
- De nem értem. Miért? - értetlenkedett.
- Igazából csak nem szeretném ha már tudna róla. Most békültünk ki, és nem tudom hogy reagálna, mert mióta egyre több időt töltök Gergővel, nem nagyon szimpatikus neki. Nem szeretném ha bekavarna vagy valami.
- Oké, rendben. Értem, akkor Bencének nem szólunk. De remélem tudod hogy nem titkolhatjátok ezt sokáig.
- Igen, tudom - mondtam, majd elindultunk órára, mert becsengettek.

Igaza van Fruzsinak. Nem sokáig titkolhatom ezt az egészet. De egyelőre úgy érzem, hogy most még ez így a legjobb amit tehetek.

Gyorsan elröppent ez a nap is. Iskola után gyorsan hazafutottam és már indultam is utána a parkba, ahol Gergővel találkoztunk.

Miután megérkeztem, sétáltam, nézelődtem, de nem láttam sehol. Leültem egy padra és vártam. Nem sokkal később megláttam valakit a fűben egy kiskutyával játszani. Nagyon ismerős volt. Felálltam, hogy megnézzem közelebbről. Gergő volt az. Gyorsan odafutottam és hátulról megöleltem.

- Szia! Nem is tudtam hogy van kutyád. - ujjongtam, miközben a kutyust simogattam.
- Hát ez lenne a meglepetés. Tudtam, hogy szereted az állatokat és gondoltam elhozom. - mosolygott.
- Nagyon jól tudtad. Imádom az állatokat. Mi a neve?
- Ő itt Gizmo. Egy éves még csak és a legjobb barátom.
- Nagyon cuki neve van. Sétáltathatom? - reménykedtem hogy igent mond.
- Persze, nyugodtan. Végül is sétálni jöttünk. - odaadta a pórázt, majd elindultunk.

Nagyon sokat beszélgettünk és sok mindent megtudtam róla amit eddig még nem is sejtettem. Például van egy kutyája ugye, szeret biciklizni, rajzolni és rengeteget hallgat zenét. Este hét órakor értem haza. Nagyon fáradt voltam. Miután megtanultam mindent és lezuhanyoztam. Kimentem anyáékhoz vacsorázni, majd felmentem aludni. Már várom a holnapot.