Feszülten néztem rá, amiért feltette ezt a kérdést. Békét akartunk kötni a szabadulás érdekében, de ez lett a vége. Ha ők inkább igazság mint szabadság, akkor megőrültek. Tegyem tönkre más életét?
- Lola. -nyögöm be és elfordulok,hogy senki tekintetét ne lássam. A csaj már úgy is utál, nem számít.
- Mi van? - röhög értetlenül Ry, mire felkapom a fejem es alig lathatóan megrázom a fejem. De nem is törődött velem, épp elvolt képedve. -Azt hittem ennél okosabb vagy! Egyáltalán nem arra a csajra céloztam! Azt hittem pontosan tudod! - röhög.
- Te elmondtad neki? - ál fel Ross indulatosan.
- Ülj vissza! - húzza vissza azonnal Riker.
-Hogy tehetted? Megígerted, hogy..- és ezzel kitört a káosz. Ryland-el üvöltött Ross, Riker, és Mona, amiért elárulta a testvérét, Rydel mindenkivel hogy most akkor komolyan az a csaj volt, Anne-val együtt. Ellington a fejét kapkodta, Rocky elgondolkozva ült, Ashley pedig, nos mint aki megúszott mindent.
- Fogjátok be a pofátokat! - üvöltöm el magam, mire mindenki felém néz. - Üljetek le! Mind! - nézek körbe miközben felállok és kicsit hátrálok a csapattol két lépést.
- Épp beszélgetünk, ne szólj közbe. - ellenkezik Ross.
- Leszarom. - közlöm, mire felszalad a szemöldöke és mivel mindenki leült lassan de helyet foglalt. - Jól van. Körübelül úgy 10 perce még mindenki ki akart innen jutni, most pedig mint az óvodában egyszerre üvöltitek az igazatokat meg sem hallva a másikat. Miért vagyunk itt? Ó, megvan! PONT EZÉRT! Ennek ellenére ugyanazt csináljátok, de kiakartok innen menni. Kezdjük akkor a legelejéről, rendben? -nézek körbe, és úgy tettem fel a kérdést mintha csak egy tanítónéni kérdezne órán. Többen megrázták a fejüket, de akkor is folytattam. - Felesleges üvölteni, mert sem Riker, sem Ross és sem Mona nem lett megcsalva, tehát nincs miért fesztiválozni. Ryland elárult valamit? Igen, elárult. Rosszat tett? Nem. Miért? Nekiugrottam az illetőnek, megtéptem, felpofoztam? Nem, még Ross-t sem. Segített, valamiben amit nem tudok megnevezni, de segített az őszintesége, rajtam és ezzel Rosson is. Nem történt semmi, Ross..- fordulok felé, mire rám néz. - .. megtörtént ami megtörtént, tudom, megtanultam, hogy az ilyen dolgok nem megváltoztathatóak, a jövőben viszont javíthatók, olykor megelőzhetőek. Már régen nem az bántott ami történt, nem ti, nem a jelenlétetek, a közelségetek, hanem az hogy van valami ami nem tiszta...Ez olyan mint egy megválaszolatlan kérdés. Mindaddig keresed rá a választ, amíg meg nem tudod. Ha nagyon kíváncsi vagy akkor akár évekig is ezt csinálod. Nemrég választ kaptam, Rylandtől. Semmi konkrétat, még egy nevet sem. Csak annyit mondott; Mostanság ismertem meg igazán. Majd ki amőbáztam magamnak. Nem Lola az, de nem fogok tönkretenni mást egy valamivel amit már rég lezártnak kellene tekinteni, főleg azoknak akik nem érintettek...
- Ashley volt az! - nyögi be Ellington a mondandómba vágva, majd elhúzva a száját hátradől és idegesen néz körbe. Furcsamód nem kezdett el kiabálni senki, sokkal inkább ledermedtünk. Honnan tudja?
- Ez..Ez hülyeség. - rázza a fejét Ahsley kínosan mosolyogva.
- Nem hülyeség, így van! Láttam! - szál vitába Ellington.
- Mit láttál? - kérdezi Rocky, feleszmélve az előre bambulásból.
- Nem Ross volt! Ash ramászott, a stúdióban, mikor mind kimentünk kajálni, amikor azt a klippet vettük fel pizsibe. - áll fel miközben magyaráz. - Mindent láttam, fényképem is van.
- Nincs neked semmid te idióta! Ez hülyeség! - védekezik Ashley.
- Miért vádolod ilyesmivel? - háborodik fel Anne, aki talán jobban járt volna ha most nem szólal meg.
-Te csak fogd be, mert ugyan ezt csináltad velem. Ráadásul pár hónapja, hogy végeszakadt a kis kapcsolatod Cameronnal! - száll vitába Ryland. Ezennel pedig, mintha csak egy bombat robbantottak volna, kezdetét vette a végeláthatatlan, hangos, trágár szavakkal körített veszekedés. Egy másodperc alatt, mi pedig..Akiknek a leginkább lett volna oka üvölteni aznap este csak voltunk és hallgattuk az egészet. Rocky ott ült, a térdére könyökèvel támaszkodva, én pedig álltam magam mellett lógó végtagokkal és kicsit kisemmizve éreztem magam. Tudom melyik nap volt az.. Amikor a pályán játszottam és kórházba kerültem. Ránéztem Rockyra, aki csak lassan felállt, átsétált a többiek között, akik észre sem vették, mert az igazukat fújták. Megfogta óvatosan a válam, megfordított és az ajtófelé kezdett tólni. Az egész olyan volt mint egy lassított felvétel, óvatosan visszapillantottam és elkaptam Ryland tekintetét, de tényleg csak egy pillanatra. Úgy nézett mintha csak valami olyasmit mondana, hogy "Menj, majd én tartom a frontot." Így hát hagytam, hogy Rocky kitoljon az ajtón és becsukja. Kulcsrazárta, abban a pillanatban pedig észheztérek és elképedve nézek rá.
- Hogyan jöttünk ki?
- Amikor beszéltél..Hallottam a zár kattanását. Nem tudom miért, de ki lett nyitva, neked. Nekik odabent..- mutatott az ajtóra. - Van még mit megbeszélniük, nekünk pedig jobb lesz itt kint. Feküdj le aludni Sloane.. - mosolyog rám halványan, majd kikerült és ott hagyott. A fenébe. Felfelémenet leojtogattam a lámpákat és elvonszoltam magam a szobámig. Durva kör volt, nem volt sok de annak tűnt. Úgy ahogy voltam eldőltem az ágyamon és abban a percben. Ott. Azt kívántam bár ne lennék most.
*****
Nyúzottan keltem. Az időt meg sem néztem, a hajamon éreztem mikor kisöpörtem az arcomból, hogy ez kegyetlen fésülködés lesz, már ha rászánom magam. Tegnap nem is ettem, valahogy lemaradt, apu kis közjátéka miatt. Így hát lerugdostam magamról a takarót és egy gyors felöltözés után levonszoltam magam a földszintre. Odalent Rocky ült a konyhapultnál, egy bárszékem. Túlságosan nagy volt a csend, aggasztóan.
- Mondcsak..- kezdem, miközben közelebb sétálok a pulthoz és megállok a másik felén, vele szembe, Ő pedig felnézett az újságából. - Kinyírták egymást? Mármint..Mi vagyunk az utolsó túlelők? - kérdezem, Ő pedig elmosolyodik.
- Ez elég bonyolult.. - iszik bele a kávéjába. - Miután kijöttünk, talán egy órát aludhattam..Anyuék is hazaértek. Kiemgedték a többieket, majd ennek ellenére folytatódott a vita, így felkeltem és lementem, hogy beszálljak. Lényegében...Anne lelépett, mert Ross elküldte a picsába, ahogyan én is Ashley-t, mert bár akkor még nem voltunk együtt, de túl voltunk két randin és az öcsémet lekapta, engem pedig jóformán meg sem ölelt. Mona védte a két lányt, emellett kiderült, hogy tisztába van azzal Anne mikor jött össze és szakított azzal a Cor..Car..Cam...Nem tudom, hogy hivjak gyerekkel. Rydel ki volt akadva, hogy márpedig Mona nem csinált semmit, de Mona le akart lépni, mert a barátnői is mentek, aztán Riker bepöccent, azt mondta ha Mona lelép akkor végeztek, na és lelépett..Vele együtt pedig a egyetlen lány tesónk is, mert Ellingtonra is berágott, hogy eltitkolta előle. Anyuèk elutaztak egy konferenciára, apád meg egy órával ezelőtt indult el nem tudom hova egy huzamosabb időre a következő ügyfelével beszélni vagy mi.
- Aha.-pislogtam rá elképdeve. - Röviden..Hajnalban mindenki összepakolt és elhúzott?- dörzsöltem meg az arcom és nem tudtam elhinni amit hallok. Túl könnyen, túl gyorsan.
-Szépségesen jó reggelt! - sétál be Riker közénk, Őt követték a többiek, felettébb boldogan. Túl boldogan.
- Ti meg minek örültök? - szalad fel a szemöldököm, miközben körbenéztem. Sunyi, lapos mosoly minden arcon. - Ajaj.. Mit tettem?
