álmosoly | kth✔

31.fejezet

˙Taehyung POV˙

Minhee erősebben szorította a kezemet, mint általában, ahogy beszálltunk a liftbe. Hangosan kapkodta a levegőt, mintha lefutotta volna a maratont és zavartan harapdálta az ajkait. Nem tudtam rájönni, hogy félt vagy izgult, a miatt, amire éppen készültünk, de én készen álltam rá, hogy megmondjam, neki nem kell sietnünk sehova, ha nem érzi, hogy készen áll. Lehet, hogy ő úgy érezte, hogy szeretné, ha megtörténne, de ki tudja. Ha szeretne kihátrálni, nem fogom megállítani benne. Szeretem őt, és ha kell tovább is képes vagyok rá várni. Persze a nadrágomban nyugvó kisbarátom ezzel nem feltétlenül értett volna egyet, de nem érdekelt. Minhee különleges volt, más, mint az eddigi lányok, akikkel dolgom volt. Szerelmes lettem belé, és boldog voltam mellette. Mindent meg akartam neki adni, mert ő megadott nekem mindent a tudattal, hogy ugyanúgy megőrül értem, ahogy én érte.

Kiszálltunk a liftből és elindultunk a folyosó végén lévő szobába, ahol én tudtam mi vár ránk, de Minheenek fogalma sem volt róla.

- Minden rendben lesz, oké? – simítottam végig a hátán mielőtt behelyeztem a kártyát az érzékelőbe. Minhee lehunyva a szemét bólintott, majd megvárta, hogy kinyissam előtte a szobaajtót és belépett. Előre sétált a kisfolyosón és a szája elé kapta a kezét, amikor megérkezett a szoba részébe.

- Te jó ég! – bámulta ámulattal, a virágszirmokkal díszített ágyat és földet. – Ezt te csináltad?

- Igazság szerint – léptem hozzá közelebb és hátulról magamhoz öleltem. – az unnijaid javasolták. Mindenki szerette volna, ha különleges lesz a mai este. Ezért idejöttem ma reggel, Jisoo beengedett és megcsináltam.

Kisepertem a haját a nyakából és csókot leheltem puha bőrére. Minhee lassan szembe fordult velem, felvezette a tenyerét a felsőtestemen és a nyakam köré érve átkulcsolta a karját. Lassan, puhatolózva kezdtünk csókolózni, mintha csak most ismerkednénk egymással. Érintésemmel végig szántottam az oldalán, a hátán, majd megállapodtak ujjaim a hajában, ahogy simogatni kezdtem őt. Minhee belemarkolt kicsit a hajamba, amitől akaratlanul is belenyögtem a csókunkba. Hátráltam vele egy lépést, ez után még egyet, de mielőtt az ágyra huppanhatott volna megfordítottam a helyzetünket és én estem a matracra. Minhee az ölembe ült, ahogy már eddig is csináltuk. A csípőjét szorongatva húztam magamhoz, amilyen közel csak tudtam, ő pedig nem ellenkezett. A nyakamtól lefelé kezdte tolni fürge ujjacskáit, és észrevétlenül levette rólam a zakómat. Egy sóhajtásnyi időre elhúzódtam tőle, hogy lássam az arcát. Megcirógattam az arcát, ő pedig a tenyerembe hajtotta a fejét.

- Nem kell megtörténnie, ha nem akarod, jagi. – suttogtam kettőnk közé. – Nem azért csináltam mindezt, hogy mindképpen lefektesselek.

- Kár. – húzta végig ujjait az alsó ajkamon. – Reménykedtem pedig benne, hogy azért csináltad, mert nagyon bejön.

Nevetve megingattam a fejemet és újból egy csókcsatába invitáltam, de ezúttal már nem finomkodott egyikünk sem, annyira. A kezdeti kedves, szerelmes csókunk átváltott egy szenvedélyes, egyre merészebb változatba, amit imádtam. Tapasztaltam már egy párszor, hogy Minheenek van egy ilyen oldala is, de olyan keveset kaptam belőle, hogy minden alkalommal váratlanul ért. A derekáról áttértem a fenekére, és kiszakadt belőlem egy nyögés, amikor elkezdte mozgatni a csípőjét rajtam. A szája helyett a nyakát kezdtem csókolni, Minhee pedig tudatosan hajtotta hátra a fejét, hogy minél több teret biztosítson nekem. Akadt már néhány elég intim pillanat közöttünk az elmúlt hetekben, de sosem sikerült eljutnunk, addig, ahová most készültünk.

Minhee kezei az ingemet kezdték el kigombolni, amíg újra a szájával kezdtem foglalatoskodni. Az utolsó gomb kicsatolása után, letolta a ruhadarab ujjait a vállamról és a zakóm mellé hajította. Egyre jobban nőtt a vágyam iránta, főleg az után, hogy vágytól csillogó szemeibe néztem, és lepillantottam duzzadt vörös ajkaira. Hátra nyúltam a ruháján, hogy megtaláljam a cipzárt, ami rajta tartotta a ruhát. Egy mozdulattal lehúztam, Minhee pedig felállt, és hagyta, hogy a ruhája lecsúszva rajta a földön landoljon. Egy egyszerű fekete melltartóban és bugyiban állt előttem. Nagy levegőt kellett vennem, ahogy végig néztem testének minden szegletén. Tökéletes volt. Lapos has, formás lábak és kellően méretes keblek. Nem ült vissza az ölembe, csupán a hajamba temette újra ujjait. Apró csókokat nyomtam meztelen hasára, amiktől felsóhajtott és kissé rászorított a hajtincseimre. Mindenhol meg akartam őt csókolni, minden porcikáját a magaménak akartam tudni. Felálltam az ágyról, magamhoz húztam és lágyan megcsókoltam. A feneke alá nyúltam, mire ugrott egyet, átkulcsolta a lábait a derekamon és hagyta, hogy az ágyra fektessem. Letoltam magamról a nadrágomat, így már csak a fehérneműink álltak közénk.

˙Minhee POV˙

Ahogy Tae szemeibe néztem, miközben az ágyon fölém hajolt, tudtam, hogy nem akarok kihátrálni. Akartam, hogy végre megtörténjen, akartam, hogy tudjam milyen őt magamban érezni. Felnyúltam és lehúztam a fejét, hogy megcsókolhassam. Ő két lábával közre fogta a csípőmet, és szinte rajtam feküdt, ami cseppet sem volt ellenemre. A számról levándorolt a nyakamra, a kulcscsontomra és megállapodott a melltartóm közelében. Alám nyúlva kikapcsolta a fehérneműmet és mivel nem volt neki pántja könnyedén el tudta dobni a többi ruhához. Lélegzet visszafojtva lestem a reakcióját, miután már szinte teljesen meztelenül feküdtem alatta.

- Elképesztően szép vagy, Jagiya. – simított végig kebleimen, amitől felsóhajtottam. A kezeit felváltotta a csókja. Kirázott a hideg és nem bírtam tovább visszafogni a nyögéseimet, amik eddig bennem maradtak. A melleimen tartotta ez egyik kezét, csókjaival azonban végig szántott a hasamon, majd lejjebb tért a belső combjaimra. Az ajkamba harapva figyeltem, ahogy lehúzza rólam a kis anyagot és tovább küldi a ruháink közé a földre. Taehyung visszakúszott hozzám, hogy egy csókkal folytsa belém az idegességet. Közben letolta magáról is a maradék ruháját, így már mindketten teljes valónkban feküdtünk az ágyneműk között. A fejem mellett összekulcsolta az ujjainkat, ahogy lejjebb haladva szívni kezdte a nyakamat. Odalent éreztem, ahogy férfiassága nekem nyomódik, amitől csak egyre jobban kezdtem kívánni őt. Korábban csupán, addig jutottunk el, hogy kezei a fehérneműmön keresztül odaérnek, de tovább nem sikerült.

Ujjaival újra megsimogatott az oldalamon, hogy az után leérjen a nőiességemhez. Sóhajtozva élveztem, ahogy masszírozni kezd, és erősebben szorítottam a másik kezét, amivel satuban tartotta az enyémet. Kicsit feszített, amikor megéreztem egyik ujját magamba siklani, de hamar megszoktam és csak élvezet maradt utána. Egy pár percnyi játszadozás után, újból csókolni kezdett, immár ténylegesen összenyomva érzékeny pontjainkat.

- Szeretlek, Minhee! – mondta két csók között. – És ezután is ugyanúgy foglak szeretni!

- Én is szeretlek, Taehyung! – mosolyogtam rá két kezem között fogva az arcát. – Készen állok!

Ez volt a jel, arra, hogy lassan elkezdje, amire vártunk. A számnak nyomta az övét, miközben egyre beljebb tolta magát bennem. Nem volt sem jó, sem rossz érzés, ahogy éreztem kitölt engem. Feszített egy pár percig, amíg megszoktam, hogy bennem van. Ahogy mozogni kezdett, a nyögéseim mások lettek és percek alatt hozzászoktam, hogy magamban érzem. Lábaimat a dereka köré kulcsoltam és csak, annyi időre húzódtunk ki a csókolózásból, amíg megengedtünk magunknak egy-egy folytott nyögést vagy sóhajt. Leírhatatlan érzés volt vele minden pillanat, ahogy szerelmünk végre beteljesedik. Nem tudom hány percig tartott, vagy óráig. Csak azt, hogy tökéletes volt, igazi romantikus filmbe illő. De nem a szoba meg a virágok. Hanem Taehyung. Ahogy rám nézett, simogatott és hozzám ért, minden rossz érzést kitöröltek belőlem, amik ellenezhették volna, hogy megtörténjen. És nem bántam egy pillanatát sem az estének.

Egymással szemben feküdtünk, miután a kis akciónk után legördült rólam. A szemeibe nézve a végtelen szerelmet, gondoskodást és az örömöt láttam. Gyanítom én is ugyanígy nézhettem rá. A felhők között éreztem magam, és hirtelen elindult bennem valami, amit eddig még nem éreztem.

- Jól vagy? – érdeklődött a vállamat cirógatva.

- Sosem voltam még jobban. – válaszoltam és egy rövid puszit nyomtam a szájára. Kacéran rámosolyogtam, mire meglepetten bámult rám vissza. – Oppa...

- Igen? – ráncolta a szemöldökét.

- Mennyi időnek kell eltelnie, hogy újra... - húztam el a számat zavartan. – Szóval, hogy... még egyszer csináljuk?

Taehyung felnevetett, majd mintegy válaszadásként újból maga alá gyűrt és már csókolt is tovább, mintha mi sem történt volna.