37.fejezet

1.7K 98 7
                                    


Kissé fájó fejjel ébredtem vasárnap reggel, fogalmam sincs hány órakkor. Ahogy kinyitottam a szememet, azonnal elmosolyodtam az alvó Taehyung arcát megpillantva. Két kezét a feje alá támasztva szuszogott picit elnyílt ajkakkal. Aranyos volt, mint egy ma született kölyökkutya, ahogy időnként megmozdult az orra levegővétel közben. Finoman végig húztam az ujjaimat puha bőrén, elidőzve az orrán levő kis anyajegyen, amiért halálosan odavoltam. Nem volt komolyabb emlékezetkiesésem a tegnapi napról, de arra nem tudtam volna rájönni, hogy hogyan kötöttem ki a saját ágyamban. Ráadásul hamar tudatosult bennem az is, hogy a pizsamámban vagyok, és nyakig be vagyok takarva. Az utolsó emlékem, hogy Taevel csókolózunk a pultnál, utána rosszul leszek és innentől kezdve kissé homályos minden. Rémlik valami arról, hogy Taehyung beültet egy taxiba, ahol az ölébe fekve elbóbiskoltam. Sőt dereng valami olyasmi is, hogy nevetek, amikor Tae leveszi rólam a felsőmet, hogy rám adja a pizsamámat, de ennyi. Semmi más nem ugrik be.

- Jó reggelt, szerelmem! – szólalt meg hirtelen Taehyung még csukott szemekkel. Ösztönösen kihúzta egyik kezét a feje alól és vakon a derekam köré fonta, hogy közelebb húzzon magához. Kuncogni kezdtem, ahogy a mellkasom az övének nyomódott. – Hogy vagy?

- Egész jól. – leheltem szinte az ajkaira, mire ő kinyitotta a szemét. – Kicsit sajog a fejem, de ennyi. Rosszabb tünetekre számítottam, viszont ez nem is olyan rossz.

- Örülök. – mondta egy kis ásítás közepette, majd lágy csókot nyomott a számra. – De nem engedem, hogy többet igyál, vagy legalábbis nem ennyit.

- Ne aggódj, oppa, nem akarok többet sojut látni! – kacagtam az orromat az övének dörgölve. – Egyszeri alkalom volt. Ezt is meg kellett tapasztalnom, de többször nem vágyok rá.

- Bár voltak előnyei is, ha jól emlékszem – fonta szorosabban körém a karját. – Igazán tetszett a kis pultos táncod, meg, amit utána mondtál nekem.

- Igen? – kérdeztem pimaszul, ahogy belevezettem az egyik kezemet szőkés fürtjeibe. – Ha szeretnéd, hogy még mondjak olyanokat, nem kell, hogy alkoholt igyak hozzá!

- Igazán? – nedvesítette be alsó ajkait. Aprót bólintottam a párnán. – Akkor most bepótolhatjuk, amit tegnap kihagytunk!

Nem válaszoltam, mert egyből neki csapódott az ajka az enyémnek, mire felnyögtem és már azon is kaptam magam, hogy alá kerültem és a legkevésbé sem ellenkezem.

~˙~˙~˙

A kis reggeli akciónk után kimentünk a konyhába valami reggeli után kutatni, mert a kis ágytorna egészen meghozta az étvágyunkat. Taehyung felsőjében és a gyorsan felkapott bugyimban ácsorogtam a hűtő előtt valami ehetőt lesve, amikor egy szőrgombóc dörgölődött a lábamnak.

- Kuma baba! – hajoltam le a kutyushoz, hogy jól meggyömöszöljem a pofiját. – Hol a gazdid? – vakargattam a füle tövét, amikor tudatosult bennem, hogy Jennie nincsen itthon. – Tudod mit, Kuku? Akkor ma majd én foglalkozom veled!

- Kivel foglalkozol? – lépett a konyhába Taehyung csapzott hajjal, csupán a nadrágját viselve.

- Kumával. – emeltem a kutyát az ölembe. – Nincs itthon Jennie unni, úgyhogy majd én leviszem sétálni.

Taehyung nem mondott semmit csak közelebb lépett hozzám. Hátulról körém fonta a karjait és addig araszolt, amíg a hátam a mellkasának nem csapódott. Kiseperte kócos fürtjeimet a nyakamból és egy csókot lehelt a nyakamba.

- Jól áll neked a pólóm, jagi! – susogta a fülembe, amitől végig futott a libabőr a kezemen. – De ha egész nap ebben leszel, muszáj, leszek többször is megszabadítani tőle!

Kuncogva visszatettem a földre Kumát, majd egy gyors mozdulattal szembe fordultam a barátommal. Kezeimmel végig simítottam meztelen felsőtestén, amin kezdetleges kockák voltak kialakulva. Ujjaimat átvezettem gyönyörű kulcscsontjain, majd megállapodtam a nyakánál és megpróbáltam a lehető legcsábosabban a szemébe nézni.

- Úgyis nekem ígérted az egész napodat! – vontam vállat lazán és egyre közelítettem felé a számmal. – Ha gondolod, visszamehetünk az ágyba még egy kicsit. Utána főznénk ebédet együtt, meg ilyenek. Mit szólsz hozzá?

- Csábító ajánlat. – markolta meg szorosabban a csípőmet.

- Este meg csinálok forró csokit! – mondtam, mire Tae tátott szájjal bámult vissza rám.

- Most már biztos, hogy te leszel a feleségem! – jelentette ki és már hajolt is volna, hogy ígéretét egy csókkal pecsételje meg, de én kibontakoztam az öleléséből.

- Előbb, azonban a másik szerelmemmel kell foglalkoznom! – tártam szét a karomat és a szobám felé indultam, hogy felvegyek valami ruhát a kutyasétáltatáshoz.

Egy egyszerű melegítőt vettem fel, és egy percnyi hezitálás után úgy döntöttem magamon hagyom Taehyung pólóját. Jó illata volt neki, valamint kellemes, bizsergető érzés volt azzal a tudattal lemenni egy gyors sétára Kumával, hogyha visszajövök, valószínűleg letépi rólam. Fogalmam sincs, hogy mi ez a mánia, ami az óta a báli este óta bennem kialakult, de egyszerűen képtelen vagyok betelni Tae csókjaival, érintéseivel, meg úgy mindennel, ami ő. Kitárt előttem egy eddig bezárt világot, amiben úgy léptem be, mintha csak maga az Édenkert lenne.

Alig tizenöt perccel később visszatértem a kutyasétáltatásból, és kezdetét vette életem legtökéletesebb napja. Minden percét halálosan élveztem. Random animéket néztünk a nappaliban, utána bibimbapot főztünk és kiderítettem, hogy a konyhaasztal nem is olyan kényelmetlen, mint gondoltam. Végül is, amiről Jennie nem tud, arra nem mondja, azt, hogy undi.

- Na, milyen? – húztam ki a kanalat Taehyung szájából, amikor megkóstoltattam vele a mogyorókrémes forrócsokimat, ami az egyik specialitásom volt.

- Nagyon finom. – nyalogatta a száját. – Mindig meg tudsz lepni, Minhee-ya. És szeretlek ezért. – nyomott egy gyors puszit a homlokomra.

Vigyorogva kitöltöttem két bögrébe az italokat, az után a nappaliba mentünk. Nem kapcsoltuk be a tévét, helyette inkább beszélgetni kezdtünk.

- Még nem is kérdeztem. – helyeztem a számba egy adag tejszínhabot, amit a csokikra fújtam. – A nagyszüleim szeretnének megismerni, úgyhogy arra gondoltunk, hogy náluk töltenénk a karácsony második napját. Benne lennél?

- Hét persze, jagi. – bólogatott szaporán. – Alig várom, hogy megismerjem a családodat. Sőt, most, hogy felhoztad. Az anyám rajong a festészetért és a feltörekvő művészekért. Szerdán lesz egy galéria megnyitó, amire hivatalos vagyok. Ott lesznek a szüleim is, és szeretném, ha velem jönnél.

- Komolyan mondod?

- Persze. Ők is kíváncsiak már a lányra, aki elrabolta a pici fiúk szívét. – simított végig fél kezével a lábamon, amit az ölében pihentettem. – Eljössz?

- Elmegyek.

Tae egy mogyorós-forrócsokis puszit hagyott a száman, mire én nevetve megráztam a fejemet. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ennyi boldogságot fogok kapni életemben. De megérte várni. Nagyon is megérte. 

álmosoly | kth✔Where stories live. Discover now