álmosoly | kth✔

36.fejezet

˙Taehyung POV˙

Hiába nem volt rossz látvány, ahogy a barátnőm jó pár feles után Lisával karöltve úgy döntött, megmutatja nekünk a fantasztikus tánctudását, mindezt a pulton, én mégis úgy éreztem le kellene szednem őt valahogyan onnan. Kilencen voltunk csupán a szórakozóhelyen, mert Jennie nem akart senkit sem feleslegesen meghívni, hogy feleslegesen bájcsevegjünk, így tudtam, hogy senki nem fogja tőlem elrabolni a barátnőmet, de azért nem lelkesedtem a dologtól, hogy így néznek rá. Nem ellenkeztem Jiminnel, amikor kitalálta, hogy igyunk mindannyian egy felest Minheevel, mert tudtam, hogy nem volt még sosem ittas állapotban, és mikor lett volna nagyobb biztonságban, ha nem velünk. Mindenki figyelt és vigyázott rá, ezért sem esett nehezére eddig rajtam kívül mindenkivel inni egy pohárkával. Tudom, hogy én lettem volna a soros a felesezésben, de úgy éreztem elég volt neki ma estére ennyi. Ugyan már elmúlt éjfél, mert Jennie figyelt azért, hogy a húga ne egy óra alatt toljon be hét felest, Minhee már kezdett eléggé átlépni egy határon. Annyi volt a szerencsénk, hogy a jobbfajta részegség lett úrrá rajta. Mindenkit ölelgetett, szeretgetett és sokat akart táncolni. Kai volt az utolsó, akivel ivott, az után döntött úgy a szintén elég sok alkohollal feltuningolt Lisával, hogy felavatják a pultot. Minden egyes személy rajtam kívül, aki a helyiségben tartózkodott éljenezve kiabált a két lánynak, és ekkor rá kellett döbbennem, hogy én vagyok az egyetlen ember, aki józan maradt a társaságban. Sejtettem, hogy Jennie is inni fog a húga huszadik születésnapja alkalmából, ezért hoztam meg a döntést, hogy ma nem iszok inkább, hogy figyeljem a barátnőmet.

Letettem az üdítőmet az asztalra, ami mellett álldogáltam és eltökélten léptem a pulthoz, hogy leszedjem onnan Minheet, aki a nagy örömködésben elkezdte levenni magáról a blúzát. Barátok, testvérek ide vagy oda, senki ne lesse meg a lányt, aki hozzám tartozott.

- Na, gyere csak ide! – nyúltam fel a lábhajlatába, mire Minhee kuncogva leguggolt így az arcra szembe került az enyémmel.

- Szia, oppa! – incselkedett az orrát az enyémnek nyomva és vágott egy édes grimaszt, amitől elmosolyodtam. Két kézzel a hajamba túrt, amitől megragadtam a pult szélét és közelebb merészkedtem hozzá. – Tudod, hogy milyen iszonyatosan szexi vagy?

- Túl sokat ittál, jagi. – nevettem el magam hitetlenül és kihasználva az alkalmat, átkaroltam a derekát és leemeltem a pultról. Közben a mellette táncoló Lisa úgy döntött, hogy jobban tetszik neki az ötlet, ha Sehunnak a szájával táncol tovább, ezért ő is lekerült a pultról. – Nem vagy rosszul? – simítottam ki izzadt haját a szeméből, amikor leraktam az egyik bárszékre.

- Nem, oppa! Nagyon jól vagyok! – nyújtotta ki a lábait, és az enyémek köré csavarta őket. – Sőt, szívesen lennék még jobban! – vezette végig a tenyerét a mellkasomon, én meg kezdtem egyre jobban megkedvelni a részeg Minheet.

- Nem ihatsz ma többet, jagi! – jegyeztem meg, mire ő csak megforgatta a szemét és a fejét rázva próbált közelebb furakodni hozzám.

- Amire most nekem szükségem van, az nem egy újabb kör soju. – suttogta, és ha nem lett volna fél millire az arcomtól nem hallom meg, amit mond a hangos zenétől és az üvöltő barátainktól. – Nekem most egy kör Taehyungra van szükségem!

Döbbenten köszörültem meg a torkomat. Úgy tűnik elég sok érzelmet képes kiváltani az alkohol Minheeből. Én meg nem tudom eldönteni, hogy ez tetszik-e nekem vagy sem. Minhee erősen neki nyomta az ajkait az enyémnek, amire automatikusan reagáltam. Nem finomkodott egy kicsit sem, szenvedélyesen próbált nyerni a csókcsatában, amit nem hagyhattam. A hajába markolva átvettem az irányítást, amit látszólag egyáltalán nem bánt. Szabad kezemmel, amit nem a tincsei között tartottam a derekát szorítottam, Minhee pedig a lábával és a kezeivel is körém fonta magát.

Néhány percnyi csókolózás után kissé lihegve húzódtam el tőle és meglepetten fogadtam Minhee édes száját a nyakhajlatomon. Tudtam, hogy senki nem figyel minket, de nem akartam se úgy tovább lépni vele, hogy egy bár közepén voltunk, se úgy, hogy éppen első részegségét élte meg.

- Biztos jól vagy, jagi? – néztem a szemébe, amikor újra szembe került velem.

- Kicsit forog a hely, nem? – bandzsított rám összehúzva a szemeit. – Te is kezdesz forogni. Tae oppa miért van belőled kettő?

- Ki akarsz menni a mosdóba? – kérdeztem gyorsan és, amíg vártam a válaszát, már néztem is, hogy hogyan tudnék a leggyorsabban eljutni a bár végi mosdóba vele.

- Aha. – motyogta összeszorított fogakkal, mire én összefontam az ujjait az enyémekkel és már indultam is el vele a mellékhelyiségbe.

A táncparketten átvágva Jennie elkapott minket és közölte velem, hogy nagyon lovagias vagyok, de nem hinné, hogy jót tenne a kapcsolatunknak, ha látnám őt hányni, úgyhogy inkább ő kísérte el Minheet a vécéig. Türelmetlenül vártam az egyik asztalnál, hogy visszajöjjenek, amikor Jimin egyszer csak levágta magát mellém és megbökte a vállamat.

- Tudod, Tae, sosem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire szerelmes leszel valakibe. – mondta, én meg kissé elképedve néztem rá. – Tudom, hogy voltak lányok, akikbe próbáltál beleszeretni, de egyikre sem néztél úgy, mint Minheere.

- Mit akarsz ezzel mondani? – ráncoltam a szemöldökömet, fél szemmel a mosdó ajtaját lesve.

- Hogy örülök a boldogságodnak, haver. – mosolygott rám. – Mindig mondtam, hogy egyszer találkozol valakivel, akibe magadtól szeretsz bele mindenféle erőfeszítés nélkül, nem?

- De. – bólintottam egyet értve. – Neked is így volt Jisooval?

- Fogjuk rá. – nevetett kínosan. – Ott inkább elkerülhetetlen volt, hogy egymásba szeretünk, pedig mi menekültünk előle. Rendesen.

- Emlékszem, hyung. – dörzsöltem meg a halántékomat, amikor eszembe jutott a kis incidens, amikor füllentenünk kellett Jennienek Jimin hollétéről. – Egészen különös nem, hogy mind szerelmesek lettünk?

- Még Sehun is! – biccentett az említett srác felé, aki éppen Lisával lassúzott, hiába nem lassú szám ment.

- Még Sehun is. – ismételtem el és éreztem, ahogy egy boldog mosoly kúszik az arcomra.

Beszélgettünk még egy pár percig, addig, amíg Jennie vissza nem jött Minheevel a mosdóból. Ösztönösen rohantam a pulthoz és kértem egy pohár vizet, amit oda is vittem a babzsákfotelbe összeeső barátnőmnek.

- Jól van? – kérdeztem Jennietől, mert Minhee kicsit kába volt a válaszadáshoz.

- Igen. – sóhajtotta és láttam az arcán, hogy teljesen kijózanodott. – De, hogy többet nem engedem alkohol közelébe az szent! Első és utolsó alkalma volt. Ennyi.

- Hazavigyem? – ajánlottam fel azonnal, mindenféle hátsószándék nélkül.

- Jó lenne. – simította meg Jennie a vállamat hálásan. – Köszönöm, Tae. Te vagy a kedvenc jövendőbeli sógorom.

Felnevettem és már hívtam is egy taxit, hogy hazavigyem a kiütött szerelmemet, aki kipipálhat egy újabb elsőt a listáján. Büszke voltam rá, mert nem futamodott meg, hanem tisztességgel végig csinálta, amit elkezdett. Minhee csodálatos volt. Vágyott az új dolgokra és nem félt őket kipróbálni. Mindenre nyitott volt, a „nem" szó szinte sose hagyta el a száját, ha új lehetőségről volt szó. Ez volt az egyik oka, annak, hogy halálosan beleszerettem.

Ahogy a babzsákfotelben kissé elszundikáló szépséget néztem, hirtelen rádöbbentem, hogy vele akarom leélni a hátralevő életemet, mert rá vártam az elmúlt huszonhárom évemben. Ő volt életem szerelme, ez már nem is volt vitás számomra.