the neighbour ~ jjk | ✔

tizenhatodik fejezet

Jungkook fölém tornyosult, én pedig olyan kicsinek és kiszolgáltatottnak éreztem magam. Teljesen belesüppedtem a friss ágyneműbe, amit állítólag csak is miattam húzott fel. Megtiszteltetés, de komolyan.

Nyakamat kezdte puszilgatni, én pedig azonnal oldalra fordítottam a fejem, hogy jobban hozzám férhessen. Nem tudom, hogy az alkohol miatt volt ennyire melegem, vagy Jungkook közelsége miatt, de szerintem úgy izzadhattam, mint egy teve. Beszívtam egy jó nagy adag levegőt, amikor megtalálta legérzékenyebb pontomat és azt kezdte csókolgatni. Nem mertem kinyitni a szemeimet, bár nem hinném, hogy az egyetemista most elhajolt volna tőlem. Úgy érzem, hogy már eddig is rendesen vissza kellett magát fognia, innentől kezdve pedig nyilván nem fogja. Mondjuk nem is bánom, mert én is rettenetesen vágytam arra, hogy hozzám érjen. Nyomott egy apró puszit a számra, majd elhajolt tőlem, én pedig morogtam is egyet, mert nem akartam, hogy abbahagyja, hiszen túlságosan élveztem, amit eddig csinált.

- Mit szólnál ahhoz, ha mondjuk... - nem fejezte be a mondatot, helyette inkább combomra simított az egyik kezével.

Vettem egy mély levegőt, mert érintésétől teljesen kirázott a hideg és egyre nehezemre esett nyugton maradni, ahogy felfelé haladt a keze. Tisztában voltam azzal, hogy mit szeretne csinálni, viszont annyi bátorságom nem volt, hogy válaszoljak neki. Ha nem engedném neki, hogy megtegye, akkor már rég leállítottam volna.

- Nem hiszem el, hogy még senki nem érintett meg téged - suttogta Jungkook, én pedig beharaptam az alsó ajkam, amikor keze már vészesen közeledett a bugyim felé. - Ha nem szeretnéd, akkor...

- De. Szeretném, csak nem tudom, hogy mit kellene csinálnom. - szólaltam meg végül, mire sikerült kicsaljak belőle egy apró mosolyt.

- Neked semmit nem kell most csinálnod, csak élvezni a helyzetet - kacsintott egy aprót, majd feljebb hajolt, hogy megcsókolhasson.

Összeszorítottam a szemeimet, amikor Jungkook félretolta a bugyimat és megéreztem az egyik ujját. El sem hiszem, hogy komolyan hagyom neki, hogy hozzám érjen, ott lent. Mit fog most csinálni? Fájni fog? Legalább ezer kérdés kavargott bennem, viszont muszáj volt ezeket elengedjem, hiszen gyengéden mozgatni kezdte az ujját. Rendesen meglepődtem a testem reakcióján, izmaimat azonnal befeszítettem és behunytam a szemeimet.

- Jó érzés? - kérdezte, mire bólintottam egyet, mert megszólalni képtelen lettem volna. Ismeretlen, viszont egyben tényleg nagyon jó érzés kerített hatalmába.

Gyorsított a tempón, mire nyögtem egy aprót. Nyomott egy apró puszit a számra, majd nyakamra is hintett párat, utána pedig a mellemre is, ahol kilátszott a fekete ruhából. Meg is markolta azt gyengéden, én pedig ismét felnyögtem, hiszen ujjával időközben egyre gyorsabban simogatott lent. Gyenge nyomást éreztem az egész testemben, a derekam pedig akaratlanul is a magasba emelkedett. Félretolta a ruhát, hogy jobban a melleimhez férjen, a nyomás pedig egyre csak nőtt. Ismét megemeltem a csípőmet, lábaim pedig remegni kezdtek.

- Gyerünk, Yena - szólalt meg rekedtes hangon. - Élvezz el, ne fogd vissza magad - nyomott egy újabb csókot a mellem felé, bennem pedig elpattant valami és ezután hosszú percekig csak sötétséget láttam. Olyan volt, mintha megvakultam volna.

Úgy ziláltam, mint aki lefutotta a maratont kábé háromszor, ugyanakkor még sosem éreztem ilyen pattanásig feszült izgalmat, utána pedig ilyen szintű nyugalmat és ellazultságot. Jungkookra pillantottam, aki mosolyogva figyelt engem, majd kivette a kezét a bugyimból és a combomra tette. Próbáltam lenyugtatni a testem, de úgy tűnt, mintha nem akarna lassulni a légzésem. Kellett pár perc, amíg sikerült rendezni a vonásaimat és hirtelen azt sem tudtam, hogy mit kellene mondjak Jungkooknak. Rettentően zavarban voltam, ugyanakkor rettenetesen élveztem az előbb történteket és szerintem merészen kijelenthetem, hogy életem egyik legcsodálatosabb élményén vagyok túl.