Srácok, nem vagyok meleg!- Larry Stylinson Befejezett-

5 gay

- Akkor elmentem Niall-el találkozni. - pusziltam meg anyát. Mosolyogva bólintott.

Kezeimet ökölbe szorítottam, ahogy eszembe jutott Louis. Miért is pont ő lett a szomszédom? Sosem láttam még olyan srácot, mint ő. Egyszerűen csodálatos. A külseje, a személyisége, ő maga, ahogy van. Nem meleg. Tudom, hogy ez engem nagyon zavar, és próbálom elhitetni, hogy az, de nagyon is tisztában vagyok vele, hogy nem az. Túl bonyolult ez. De akkor minek ment bele abba a kipróbálásba? Egyszer úgy is lesz csaja-ahogy mondta. Csodálom, hogy most nincs. A kilincsre tettem a kezemet. Lenyomtam, majd kiléptem.

- Louis?- néztem meglepetten a lihegő fiúra.

- Várj...egy....picit....- fújtatott, mint egy terhes aki most futotta le a maratont- Mindjárt.

- Bocsi, de sietnem kell.- próbáltam kikerülni őt, de folyton elém állt. Egyszer teljesen összezavartam, így nem arra lépett amerre én, hanem pont a másik irányba. És mivel hirtelen akart felém mozdulni, majdnem beleszédült a bokorba, szóval megesett rajta a szívem.

Megfogtam a derekát, majd magammal szembe állítottam. Mellkasának fel-le emelkedése kezdett lassulni, mikor pedig teljesen normalizálódott, szemébe néztem.

- A legjobb haverommal találkozom, mennem kell.- néztem rá mosolyogva.

- De Harry, beszélnünk kell.- meresztette rám kékségeit. Végignyaltam ajkaimon. Annyira meg akarom őt csókolni. De nem lenne helyes. Hiszen mint tudjuk, nem meleg. És ki tudja...lehet leütne.

- Majd máskor, Boo.- borzoltam meg a haját, mivel fél fejjel alacsonyabb volt nálam. Nem szólt többet, csak némán állt, én pedig elindultam. Ennek így kellett lennie.

                              🍁🍁🍁

- De, ha beleegyezett, akkor hogyhogy nem meleg? Ezt még mindig nem értem.- harapott egy nagyot a csokis sütijéből, még én az epres fánkomat néztem, de nem tudtam magamat rávenni, hogy beleharapjak.

- Basszus Niall, alig ismerem, de beleszerettem. Asszem'....- dörzsöltem meg arcomat. Niall megfogta a kezemet, majd szemeimbe nézett.

- Harry...az szar ügy.- mondta, mire felnevettem- Mindenesetre szerintem ne add fel. Vagy találkoznom kéne vele. És akkor meglátnám a jeleket és ezek. Tudod, mint a jósnők.- magyarázta.

- Kétlem, hogy te jós, vagy nő lennél, de ahogy akarod. Csak anyáék utaznak, és az sem biztos, hogy otthon egyedül maradhatok arra két hétre. - húztam el a szám.

- Hozzánk jöhetnél, de uncsi tesómék is nálunk csövelnek.- mondta szomorúan.

- Semmi baj, majd kitalálok valamit. Szerinted a híd alatt még van hely?- kérdeztem, mire félrenyelte a szájában lévő falatot, és fulladozva röhögni kezdett.

Louis

- Nem, Liam, halál komolyan mondom! A srác egy...ajjj nem is tudom, hogy hogyan mondjam!- dőltem el az ágyamon. Zayn szokás szerint a fotelomban fetrengett, még Jade a karfájára ült. Liam a falnak dőlve foglalt helyet. Mindannyian nagyon gondolkoztak.

- Szóval Harry meleg.- állapította meg Jade.

- A lényeget eltaláltad.- nevettem halkan- Igen, az. És olyan fura. Nekem nem tetszik, nem vagyok meleg, de ő annyira fura. Mintha...ezt nem is tudom megfogalmazni...

- Mintha ilyen kis idő elteltével is érezne valamit irántad?- szedte ki a gondolataimat Zayn a fejemből. Hevesen bólogatni kezdtem- Szerintem vigyázz, nehogy meleggé tegyen.- mutogatott "ijesztően" , amin a többiek jól szórakoztak.

- Engem?! Soha!- szögeztem le- De lehet, hogy ugyan abba a suliba fog járni, mint mi, sőt, biztos. Szóval megfigyelés alatt kell tartani.

- Uh, srácok nekem mennem kell. Tartsatok ma csajos estét, de nekem ma mindenképpen otthon kell lennem, vendégek jönnek.- pattant fel Jade, majd sorra megpuszilt minket- Holnap találkozunk. Sziasztok.

Nyári szünet utolsó napján. Eh. Szerencsére Liam és Zayn itt aludhat nálunk, amúgy sem laknak olyan messze, mint szegény Jade. Lakna inkább ilyen messze Harry. Vagy...nem tudom.

- Hárman maradtunk..faház?- kérdeztem a kettő fiút akik egymást fellökve igyekeztek máris kifele.

Becsuktam magunk mögött az ajtót. A szerelmes pár ott állt előttem, én pedig elmosolyodtam. Egyszer nekem is lesz valakivel ilyen.

- Na basszus...- nem is az zavart, hogy az égen eső felhők kezdtek gyülekezni és minden besötétült, hanem az, amit megláttam, mikor oldalra fordítottam a fejemet.

- Louis, nem jössz?- kérdezte Liam, majd ő is arra nézett amerre én- Oh. OHHHHH. - ezt persze Harry is meghallotta, így a kerítés másik oldaláról felénk nézett, majd elmosolyodott.

- Menj oda.- suttogta Zayn, mikor látta, hogy Harry megállt. Meglepetten néztem rá.

- Normális vagy?!- kérdeztem ingerülten.  Harry a kavicsokat rugdosta, hogy kicsit se legyen feltűnő, hogy rám vár- Egy perc, várjatok itt.- sóhajtottam végül.

Magamköré fontam a karjaimat, mert egy szál pólóban kezdett elég hideg lenni. Odaértem a kapuhoz, majd kimentem hozzá. Persze, rajta volt egy pulcsi.

- Szia...- suttogta. Beharaptam ajkaimat, és rendesen kirázott a hideg, de nem az időjárás miatt.

- Ne haragudj, amiért....az egész nem rég történt dolgokért, oké?- néztem rá. Ő is egyenesen rám bámult- Amiért valami olyat szedtem ki belőled, amit nem kellett volna. Amit nem mondasz el csak úgy mindenkinek.

- Mit? Hogy olyan meleg vagyok, mint a frissen főtt nokedli?- kérdezte mosolyogva, mire akármennyire is vissza akartam tartani, elnevettem magamat. Úgy őszintén- Nem fagysz meg? Jézusom, Lou!- a következő pillanatban már le volt húzva a cipzárja, aztán már rám is terítette a pulóverét. Megszeppenve néztem rá- Te se haragudj, amiért olyanra vettelek rá, amire nem kellett volna.

- Dehogy haragszok.- vágtam rá kicsit túl hamar, miközben az arcom, 100%, hogy piros színben pompázott- Most te fogsz megfagyni.- mondtam, mire felnevetett.

- Megyek is. Holnap...holnap biztos látjuk egymást.- sóhajtott. Éppen akartam levenni a pulcsiját, mikor is a kezeit, az enyémekre tette- Maradhat.- teljesen ledermedtem. Végigsimított kézfejemen- Szia...Lou.- mosolygott, bennem pedig megállt minden. Csak néztem után, egészen addig, ameddig a házhoz nem ért.

Az ajtóban, Ő is visszanézett.