3 heart

3K 232 24
                                    

Zene: Alexi Blue- Ice Cold 

Kócos tincsek lógtak az arcomba, és mivel egy éjszaka nem nőhetett meg ennyire az én hajam, egyből tudtam, hogy valaki rajtam fekszik. A faházban aludtunk el, ez egyből leesett. Harry a mellkasomon feküdt, félig pedig már majdnem teljesen lelógott az ágyról. Egy kis nyálcsík volt az állán. Óvatosan megsimítottam az arcát. Eszembe jutott, mikor elaludtam decemberben az ölében, Ő pedig egész éjszaka nem aludt, csak hogy nekem jó legyen. Tényleg nem nézhetett még annyira YouTube videót, mint azon az éjjel. 

A telefonomat megnéztem. Fél nyolc. Fél óránk van beérni suliba, úgy, hogy a busz húszkor elment? Hm, érdekes.

- Harry...- szedtem ki pár göndör tincset arcából- Harry, édesem, ideje felkelni, vagy elkésünk.- mondta lágy hangon, mire csak egy nyöszörgést kaptam válaszul- Hazza, kérlek...

- Hmmm...- felütötte a fejét és egyenesen rám nézett- Oh, Louis, olyan kívánatos vagy így reggel is.

- Ezzel nem szedsz le a lábamról, gyerünk.- ráztam meg a fejemet egy "nyertem,, mosollyal az arcomon.

- De utállak...- dünnyögte, miközben feltápászkodott és a nadrágjáért ment.

- Mit mondtál?- kérdeztem.

- Vagyis jaj, de szeretlek, egyetlen szerelmem. - nézett rám boci szemekkel.

- Na azért.- bólintottam, majd magamra vettem a cuccaimat. 

Természetesen az első óráról elkéstünk, mert Harry nem tudott dönteni a három ugyan olyan fekete farmer közül, hogy melyiket vegye fel. Az is szerencse volt, hogy bejutottunk a házba, mert anya letette a faház elé a kulcsot. Jó, hogy tudja, milyen béna vagyok. Második órára estem be. Előbb is bementem volna, de Harry valahogy nem akart engem elengedni a folyosón. Égő vörös fejje ültem le Jade mellé, aki éppen a házit írta, mert mindig elfelejteni megcsinálni.

- Szóval, gyerekek.- nézett ránk a tanár úr- Azt szeretném kérdezni, hogy ki gondolkodik a nyáron valamilyen táboron?- mindenki feltette a kezét, csak mi négyen nem. Zayn-re néztem, aki megrázta a fejét- Louis, Jade, Liam és Zayn. Ti nem?

- Nos, öhm...- kerestem a szavakat, miközben hintázni kezdtem a székkel. 

- Az az igazság tanár úr, hogy teljesen be van táblázva nekünk a nyár.- kamuzott Jade- Fesztiválok, utazás, satöbbi.- sütötte le  szemeit- Tudja.

- Persze, értem.

És témát volt. Fhu, jó hogy nem kell elmagyarázni, hogy mi nem kedveljük nagyon az osztálytársainkat.



- Te emlékszel arra, mikor itt ültünk?- mutatott a kosárhintára, miközben meg is állt a játszótér mellett Jade. Elmosolyodtam.

- Hogy is felejthetném el? Azóta nem volt időnk eljönni ide.- fogtam meg a kerítést- Pedig itt volt az a meleg vagyok tesztes kis vitánk.

- Tényleg.- bólintott- Hát...úgy sem csinálom meg a matek házit, szóval, ha gondolod akkor...

- Örömmel.- nyitottam ki a kis kaput és előre engedtem Őt. 

Az anyukák meglepve nézték, ahogy két majdnem 18 éves tini egyszerűen átsétál a kicsik között és a rozoga, leamortizált kosárhintába ül. Jade átette lábamon a lábát, majd nagy nehezen picit meglökött minket.  A tavaszi szellő a hajamba fújt. Elővette a telefonját, majd mutatott egy képet, amin ráközelített Harry-re. Ez volt az egyik szelfink.

- Szóval? Felizgat?- kérdezte, mire röhögve bólogatni kezdtem.

- Nem is tudod mennyire.- feleltem.

- Oh, dehogynem.- nagy szemekkel néztem rá- Jézusom, Louis William Tomlinson, Te perverz dög, büszke vagyok rád.- lökte meg a vállamat nevetve. 

Vagy egy órát ültünk ott és a semmiről beszélgettünk, miközben a gyerekek ott szaladgáltak körülöttünk. Igazi 70 éves nagypapának éreztem magamat közöttük. Jade adott gumicukrot, és azt dobáltuk egymás szájába, de mikor nem sikerült, folyton kiesett a hinta rései között. Biztos vagyok benne, hogy mi nevettünk a leghangosabban. De majd ezek a kis lányok és kis fiúk is meg tudják, hogy milyen, mikor tini vagy és tényleg minden vicces. Főleg egy bolond legjobb baráttal. 

Srácok, nem vagyok meleg!- Larry Stylinson Befejezett-Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon