17 heart

2.2K 189 59
                                    

Jade-ék után mentünk. Zayn folyamatosan szipogott, de nem sírt. Ő sosem volt az a típus. Harry próbálta benne tartani szavakkal a lelket, még én a hátát simogattam, de teljesen el volt veszve. Aztán végre megtaláltuk Scott-ékat.

- Niall már vagy 10 perce bent van.- mutatott a mobilvécére Jade, Scott pedig bólintott- Hé..hé...hé!- lépett Zayn-hez- Ez a gyerek el van kenődve, Liam pedig nincs itt. Ugye nem...?

- Szakítottak...- mondtam halkan, mire Jade úgy nézett rám, mint aki szellemet lát, Scott pedig majdnem nekiszédült a mobilvécének. 

- Ti szórakoztok velem?- kérdezte Scott- Zayn, ne...

- Tökmindegy. Mikor megyünk haza?- rágta ajkait.

- Akármilyen is a helyzet, Liam nélkül nem mehetünk.- mondta Jade- Nem hagyhatjuk itt...sajna.- forgatta meg szemeit, hiszen sejtette, hogy Liam kezdte az egészet.

- Oké, akkor megkeressük.- feleltem- Jade, Te is jössz? Zayn addig itt marad Niall-el és Scott-al.

- Rendben.- egyezett bele.
Így hát hárman vetettük bele magunkat a fesztiválba, hogy megtaláljuk Liam-et. Harry eléggé feszült volt és ezt Jade-el mindketten észrevettük, ezért inkább csendben maradtunk. Én a jobb oldalán mentem és mindenféle emberek jöttek velünk szembe. Aztán az egyik társaság tagjai közül valaki egyszerűen a karomba akaszkodott, majd elrántott Harry-éktől. Egyenesen a földre estem. Istenem, annyira tudtam, hogy itt is megvannak a "nagymenők".

- Ó, hogy az a...- lépett mellém Harry, majd könnyed szerrel felhúzott a földről- Hé!- szólt a négy fős csapat felé. 

- Hazz, ne már!- mondtam elfojtott hangon, Jade pedig ugyan úgy intette a göndört a bajtól. 

- Baj van, hajas baba?- fordult vissza az egyik srác. Na, ne...

- Igen, Te seggfej. Például az, hogy direkt fellöktétek a barátomat.- lépett közelebb, és ekkor Jade-el már mindketten tudtuk, hogy ennek nagyon nem lesz így jó vége. Harry nem az a verekedős típus, de ha rossz napja van és velem is kicsesznek, akkor ez változik. 

- Harry!- szólt rá most már hangosabb Jade is- Te barom, ne már!

- Jaj, a pasija hogy megvédi!- röhögött össze a haverjaival, majd Ő is közelebb lépett Harry-hez- Gyere, ha annyira zavar ez téged!

És több se kellett. Harry egy jól irányzott ütést vitt be a srácnak, aki gyomorszájon vágta Őt. Az idegen barátai csak jót szórakoztak ezen, viszont én és Jade nem találtuk ezt az egészet valami jó mókának. 

- Harry! Harry!- fogtam meg a karját, hogy elhúzzam a fiútól, Jade pedig olyan egyszerűen rúgta tökön azt a gyereket, mint anno a hajléktalant. 

- Véletlen volt, eskü!- mondta "ártatlanul", a srác pedig kissé összegörnyedt.

- Kurva!- szitkozódott, de Jade-et nem kell félteni.

- Anyád!- vágta rá egyből, mire megdörzsöltem az arcomat. Ez a lány is, komolyan... Harry inkább Jade elé állt. Nem mert Jad-et féltette, hanem inkább már lassacskán a srácot. Jade is nagyon védelmező típus, főleg ha a barátairól van szó.

- Ne rontsuk el mások fesztiválját.- mondta a göndör. Szegénynek felrepedt a szemöldökénél a bőr. Kezemet az övére kulcsoltam, majd a másik irányba kezdtem el húzni, Jade pedig utánunk jött.

- Nem hiszlek el!- nyomtam a másik kezébe egy zsepit, hogy a szemöldökéhez tegye- Miért verekedsz össze egy idegennel?!

- Mert szeretlek, Te nagyon hülye!- nézett rám szép szemeivel.

- Aww...- ennyire volt szükség Jade-től, halkan felnevettünk. Harry vállára hajtottam a fejem.

-Én is téged...Te hülye.- mondtam, mire elmosolyodott- Jade, Te pedig eléggé szépen elintézted a srácot, egy darabig biztosan nem fog csajok után futni.- nevettem.

- A visszaszólás pedig, Te lány...- húzta oda magához Harry- Nem volt semmi, csak tanulni lehet tőled.

- Ez az, fényezzetek még.- nevetett.

Egészen a fesztivál másik részére mentünk, de nem volt egyszerű dolgunk. Ki tudja mennyi ember volt ott és mi csak egyet kerestünk, aki bárhol lehetett. 
Megnéztük a büféknél, körbe is kérdeztünk pár barátságosnak tűnő embernél, de nem várhattunk csodát. Ezerrel hívtuk Őt, de ki volt kapcsolva. Konkrétan teljesen elvesztettük az egyik legjobb barátunkat, de Ő nem hiányolt minket. Ez volt benne a legrosszabb. 
Végül fáradtan ültünk le az egyik kis tisztásra egy fa árnyékába, három üveg hűtött vízzel, mert már teljesen elfáradtunk ebben a melegben. Jade a hátára dőlve tette a homlokához a hideg üveget, én pedig ugyan így eldőltem, csak Harry lábaira tettem az én lábaimat.

- Most mit csináljunk?- kérdeztem, miközben beleittam a vízbe. 

- Ötletem sincs.- felelte a zöldszemű , Jade pedig csak sóhajtott egyet. Még az árnyékban is meglehetett sülni, a póló tisztára rám tapadt.

- Hé...- lihegett Jade- A sátraknál miért nem néztük meg?- erre a mondatára felkönyököltem a földről, majd Harry-vel pontosan egyszerre csaptunk a homlokunkra- Jó , semmi baj, csak hozzuk a formánk...- nevetett fáradtan, majd felült- De még vagy öt percet maradjunk, mert először újra működésre kell bírni a tüdőm.- mondta, mire mi is egyet értettünk. Megittuk a vizeket, aztán elindultunk a sátrakhoz, ahol alapjáraton kellett volna kezdenünk. 

És persze, hogy ott volt Liam. Viszont szóba sem állt velünk. Felhívtam Scott-ékat, hogy Ők hol vannak. A válasz: hát nem tudom, de Niall hozni akarta a mobilvécét. Csak szórakozottan megcsóváltam a fejemet, aztán elnavigáltam Őket hozzánk. Még szerencse, hogy volt nálunk zacskó, mert Niall biztosan nem bírta volna ki a kocsiban. Ezek után szerintem zöldségen fog élni, de legalábbis elkerüli a gumicukrot. 
Összeszedtük a cuccunkat, aztán a kocsihoz mentünk. Scott ült a volánhoz, mi pedig elfoglaltuk a többi helyet. Én , Harry és Jade hulla fáradtan a sok járkálás miatt, Liam fülhallgatóval a fülében, mert figyelembe sem akart minket venni, Zayn szótlanul, szintén fülhallgatóval és elkenődve, Niall pedig a zacskót szorongatva és a gumicukrot szidva. Hát...nem ez volt életünk legjobb élménye, ha lehetséges, akkor soha többet nem jövünk el egy fesztiválra sem. 
Annyira fáradt voltam, hogy mikor elindultunk, nem sokkal később Harry vállára döntöttem a fejem és elaludtam. Nem volt semmi ez a két nap, senkinek sem kívánok ilyet.

Harry:

- Neked egyébként mi van a szemöldököddel?- utalt arra Scott, hogy fel van repedve. Megsimítottam Louis arcát, aki olyan édesen aludt- Ne is mondd...már megint hősködtél.- folytatta, mire halkan felnevettem.

- De is ezt tetted volna, ha a szerelmedet csesztetik.- feleltem. Jade fáradtan nézett Scott felé, a fiú pedig megállt a piros lámpánál.

- Bizonyára.- bólintott. Scott annyira esetlen sokszor. Miért nem mondja már el Jade-nek? Nem hiszem, hogy közömbös lenne a lánynak sem- Hé, Jade.- mintha a gondolataimban olvasna.

- Hm?- ásított a lány és nem sokra volt tőle, hogy az ablaknak döntve a fejét elaludjon.  Scott megköszörülte a torkát.

- Szeretlek.- először azt hittem, hogy rosszul hallok. Hát még Jade. Konkrétan egy pillanat alatt ment ki az álmosság a szeméből- Nem tudom miért húztam eddig szilveszter óta, de most-

- Scott, Te annyira bolond vagy.- szakította félbe Őt Jade, mire elmosolyodtam- Tizedik óta szeretlek, Te pedig csak most mondod , hogy már lassan több mint fél éve Te is engem?- és Scott-nak, mintha kikapcsolt volna az agya. Konkrétan megszólalni nem bírt, szerintem még levegőt sem vett.

- Scott, zöld van!- szóltam rá szórakozottan, mire olyan hirtelen taposott a gázba, hogy Niall a szája elé kapta a kezét- És vigyázni a betegre, ember!- veregettem meg Niall vállát, aki csak kissé zöldes ábrázattal elmosolyodott. 

- Basszus, Jade.- harapta be ajkait Scott- Amint megálltunk, első dolgom lesz végre megint megcsókolni téged.

- El is várom.- mosolyodott el az említett. Az én kis angyalom pedig ezt mind átaludta, de majd elmesélem neki. Viszont nekem is az lesz az első dolgom, hogy végre újra érinthessem ajkait az enyémekkel. 

Srácok, nem vagyok meleg!- Larry Stylinson Befejezett-Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt