Out Of The Blue [JIKOOK]

10. rész

Kezemben kettő pólóval indultam az öcsém keresésére. Nagyjából negyed órája vagyunk az egyébként két emeletes üzletben, úgyhogy gondoltam megkeresem és elviszem próbálni. A biztonság kedvéért leakasztottam neki két pólót, mert nem tudom mennyire vette az adást, azt meg nem szeretném, hogy innen üres kézzel távozzon.

- Jungkook ezek baromi jó ruhák! - csillant fel a szeme - De nekem nincs ilyenekre - nyelt egy nagyobbat - nincs i- ilyenekre pénzem. - hajtotta le a fejét.

Nem tudom hogyan és miért, de abban a pillanatban legszívesebben az összes csillagot lehoztam volna neki az égről. Fájt látni, hogy mennyire kellemetlenül érzi emiatt magát és ez ellen sajnos semmit nem tudtam tenni. Az egy dolog, hogy megveszem neki, amire szüksége van, de megváltoztatni a nézeteit és az érzéseit majdnem, hogy lehetetlen.

- Próbáld fel őket - nyúltam álla alá, hogy ne a földet szuggerálja, majd felemeltem fejét, így már kétségkívül egymás szemébe néztünk. - Megmutatom hol vannak a próbafülkék. - biccentettem és megragadva a csuklóját, húzni is kezdtem magammal az említett részleg felé.

- Normális vagy? Ez több, mint tíz ruha! - fonta össze mellkasa előtt a karjait, és látszólag esze ágában sem volt betolni azt a formás seggét a próbafülkébe.

- Ha nem veszed fel, én adom rád, de az fájni fog! - fenyegettem meg. Persze nem gondoltam komolyan, mivel nem igazán szeretném bántani, de hátha megijed és felpróbálja azokat a szarokat végre! - helyes. - bólintottam, amikor beharapta alsó ajkát és el is tűnt a függöny mögött.

Kifújtam egy nagy adag levegőt, aztán helyet foglaltam az egyik ott kiállított kanapén, majd elővettem a telefonom, hogy megnézzem, írt-e valaki ez alatt az idő alatt. Bekapcsoktam a mobilnetem és megnyitottam a Kakaomat, ahol ismételten telis tele voltam üzenetekkel. Az osztálycsoport tele volt bombázva minden faszsággal, plusz egy csomó érettségis rinyával, úgyhogy inkább végig sem olvastam. Beléptem a Sooyounggal való beszélgetésbe, de amint elolvastam az üzeneteit elkapott a rossz érzés.

Sooyoung

- Szia Kookie, jössz a hétvégi buliba? Olyan rég voltunk már együtt valahol...

Tudtam, hogy fel kellene vidítanom valahogy, ezért megpróbáltam a lehető legaranyosabb formámat hozni.

Arra gondoltam, mehetnénk együtt <3
Szeretnék végre kettesben is lenni veled, Jinéknél nem lesz ezzel gond ;)

Szerencsére a reakciója nagyon meggyőző volt, miszerint örül, hogy ismét lesz rá időm, illetve alig várja a hétvégét. Őszintén örülök, hogy felvidítottam, mivel tényleg szeretem ezt a lányt és egyáltalán nem érdemli meg, hogy "szórakozzak" vele. Szörnyű ember vagyok.

- Édes faszom! - hallottam meg Jimin hangját, mire felkaptam a fejem. Közelebb mentem a fülkéhez  hogy halljam mit művel, ugyanis szerintem nem oké, hogy ilyeneket mond próbálás közben. - Jungkook! - szólt ki nekem, mire csak hümmögtem egyet. - Segítenél? Nagyon béna vagyok a gombokkal - folytatta. Ennyjt arról, hogy nem én adom rá a ruháit.

Egy kissé megfeszültem a kérését hallva, de ezt félretéve gyorsan be is mentem hozzá , viszont amikor megláttam, hogy konkrétan két gombot sikerült begombolnia, a felsőteste pedig majdnemhogy teljes egészében elémtárult, muszáj volt nyelnem egy nagyobbat. Remegő kezekkel ugyan, de segítettem neki végiggombolni az inget, ami eszméletlenül jól állt neki. A farmerját hála az égnek egyedül is fel tudta venni, így azzal nekem nem kellett foglalkoznom. Miért van az, hogy karcsú, vékony testét látva az erőm szinte egy az egyben kiszáll a testemből? Már bevallottam magamnak, kurvára jól néz ki az öcsém, iszonyú jó testtel lett megáldva, de akkor sem kéne rám hatást gyakorolnia ezzel! Izmos combok, izmos has és karok, mégis olyan kis ártatlan  így elnézve. A srác saját maga szöges ellentéte.