Sötét szerelem

Az esküvő

„Drága Rosie!

Már most rémesen hiányzol. El sem tudom mondani mennyire szeretnélek most magamhoz húzni és megcsókolni. Remélem az ikrek rendesen vigyáznak rád amíg csak tehetik.

Tudomásom szerint a Roxfortba rengeteg változás lesz. Piton igazgatósága mellett két halálfaló is a tanárok közé kerül majd. A Carrow testvérek iszonyúan kegyetlenek tudnak lenni anyám szerint. Mellékesen üdvözletét küldi. Ha bármire szükséged lenne írj!

Hamarosan találkozunk, kisujj esküszöm.

Szeretettel, a Te Dracod!"

„Kedves Draco!

Nekem is hihetetlenül hiányzol. Annyira jó volt téged újra látni és magamhoz szorítani! Az ikrek nagyon vigyáznak rám, de magukra kevésbé. George szerzett egy elég súlyos sérülést, de próbáltam feltűnés nélkül meggyógyítani, a titkos módszerrel. Remélem te is vigyázol magadra. Annyira aggódom érted!

Az iskolával nem hiszem, hogy bármi baj lenne. Molly azt mondta bármikor vissza mehetek hozzájuk, ha tűrhetetlen a helyzet. Apám is átköltözik hozzájuk.

Nemsokára kezdődik az esküvő is és mindenki nagyon izgatott! Fleur csodásan néz ki a ruhájában és lassan én is elkezdek készülődni. Sajnálom, hogy nem foghatom a kezed közben.

Örökké a Tiéd. R"

„Szerelmem!

Biztos vagyok benne, hogy te még a francia lánynál is szebb leszel. Küldj képet magadról és az esküvőről is, ha teheted.

Egyet értek apád döntésével, jobb ha mind együtt vagytok egy biztonságos helyen. A Malfoy kúria jelenleg minden csak nem biztonságos hely. Remélem minél hamarabb el tűnhetek innen. Georgenak üzenem hogy kitartást! (Bár nem kéne használnod azt a könyvet...)

A többieket pedig üdvözlöm!

Szeretlek! D.M. "

„Egyetlenem!

Átadtam a többieknek az üdvözleted, ők is minden jót kívánnak neked és ne feledd el, hogy ide mindig jöhetsz, ha menedék kellene. Molly küldött neked sütit is, remélem Hajnal nem ette meg mielőtt megkapod.

Mindenképpen küldök képet amint lehet! Vigyázz magadra!

Szeretlek! Rosalie."

Magamhoz szorítottam a tőle kapott leveleket és bedőltem az ágyamba. Lassan kezdődik az esküvő és nekem el kell kezdenem készülődni. Fleur felkért, hogy legyek az egyik koszorúslánya a kistestvére és a legjobb barátnője mellett. Egy gyönyörű halványkék szűk szatén ruhát választott nekünk a nagy napra, míg rajta egy fekete-fehér esküvői ruha volt. Bill nagyon szerencsés férfi.

Felvettem a ruhámat és a cipőmet, miután elkészültem a sminkemmel és a hajammal. Éppen a cipzárral szenvedtem amikor kopogás hallatszott az ajtómon.

-Bejöhetek? – kérdezte Fred.

- Gyere csak! – kiáltottam. A fiú belépett és mosolyogva nézte a szenvedésem. – Segítenél felhúzni? – kérleltem. Freddie mögém lépett és finoman felhúzta a cipzárt, majd végigsimított a vállaimon.

- Draco nagyon szerencsés fiú. – mondta én pedig szembe fordultam vele. – Gyönyörű vagy.

- Köszönöm Freddie. – mosolyogtam és belé karolva együtt mentünk le az emeletről. Az udvaron egy hatalmas sátor állt, az oda vezető utat pedig fényfüzérek világították be.

- Itt vannak a kedvenc embereim! – lépett hozzánk a bekötött fejű George és ő is belém karolt.

- Hogy vagy kedvesem? – néztem fel rá finoman.

- Soha jobban! Mintha alvás közben eltűnt volna minden fájdalmam. – sandított rám, mire a földet kezdtem nézni mosolyogva. – Gondolkodok mitől lehet ez, de bárki is volt köszönöm neki. – állított meg minket, hogy egy puszit nyomjon az arcomra, majd tovább mentünk a sátor felé.

Mindenki jókedvűen társalgott és táncolt a szertartás után. Fleur és Bill a világ legnagyobb szeretetével néztek egymásra tánc közben, majd minket is invitálni kezdtek.

-Várjatok! – mondtam. – Csináljunk pár képet, mielőtt szétugrálom a hajam! – nevettem mire Fleur egyetértően felnevetett. Magunkhoz hívtuk a fotóst és vagy száz képet csináltattunk magunkról. Az én kedvencem egy mozgó kép, amin fiúk és lányok együtt állunk Fleur mögött, aki éppen eldobja a csokrot, az pedig George kezébe landol, ő pedig automatikusan Fredre néz és kacsint. Imádom ezt a családot.

De az öröm nem tartott sokáig. A semmiből előkerült egy kék fény, majd egy hang. A minisztérium elesett és halálfalók közelednek felénk. Pánik járta végig a testemet, ahogy a mosoly lefagyott az arcomról. A szemem rátapadt az égboltra és éreztem, hogy a szívem egyre hevesebben kezd verni.

-Rosalie! Gyere már basszameg! – kapta el a kezem Fred, aki másik kezével már Georgeot fogta és rángatni kezdett magával. Amint feleszméltem a kezdeti sokkból rohanni kezdtem velük együtt és amint kiértünk a sátorból elhopponáltunk.

-Mégis hol vagyunk? – kérdeztem hányingertől émelyegve.

- Romániában. – mondták egyszerre nekem pedig leesett az állam amikor körbe pillantottam.

- Fred? George? Ti meg mi a fenét csináltok itt? Rosalie? – jelent meg Charlie Weasley.