Mi is lehetne megszokottabb, mint egyedül tölteni a karácsonyt? Te is ezzel küszködsz, mivel már igazán unod, hogy a lakás minden karácsonykor egyedül áll, és csakis te töltöd fel egy kis hanggal, de nem mész valami sokra. Néha átjön barátod Xiumin, de sosem karácsonykor. Valamiért karácsonykor sosem látogat meg, nem üzen, és egyáltalán nem hív. Ilyenkor olyan, mintha teljesen felszívódott volna. Tudod az okát, hiszen minden karácsony után ezzel magyarázkodik. Menyasszonya van, és annyira lefoglalja a vele töltött idő, hogy egyszerűen nincs rád ideje. Persze, jó duma... És sosem veszed be.
Ma van a szenteste előtti nap. Már a fát is felállítottad, és a vacsorát is elkészítetted magadnak. A telefont mindenhova magaddal viszed, hátha hív téged valaki. A szíved mélyén igazából csakis abban reménykedsz, hogy Xiumin fog hívni, de persze hiába sóvárogsz azért, hogy újra hallhasd hangját. Idén sem fog hívni. És igazad is lett, mert tényleg nem hívott. Mart valami más meglepetéssel készült neked.
Már elmúlt karácsony, és a szilveszter közeledett, te pedig már teljesen belenyugodtál sorsodba. Megint te leszel baráti körödben az egyetlen, aki egyedül töltötte a karácsonyt. Kivéve, hogy te vagy az egyetlen, aki egy titkos levelet kapott, a kedvenc virágcsokroddal együtt. De a leginkább az lepett meg, hogy a virágcsokor művirágból készült. Csak a hozzád legközelebb állók tudják, hogy nem szereted az élő virágokat. Bárki is küldte ezt, nagyon jól ismer. A levélben csak egy helyet tüntetnek fel, a lakásodtól nem messze elhelyezkedő parkot. Oda fogsz menni. Hiszen ha már egyedül végig ülted a karácsonyt, mi lehet már rosszabb?
Ahogy sétáltál a park felé, elöntött a düh. Te mindig is ott voltál Xiuminnak, viszont te sosem számíthattál rá, főleg nem akkor amikor a legnagyobb szükséged lett volna rád. Másrészt, mert nem akartad elfogadni a tényt, hogy menyasszonya van. Amióta az eszedet tudod, azóta szereted Xiumint. De az elmúlt egyedül töltött idő ráébresztett arra, hogy ennek a kapcsolatnak se vége, se eleje nincsen.
Elgondolkodásaid közepette nem is észlelted, hogy már a parkban vagy, és azt sem, hogy neki mész valakinek.
- Elnézést, jól van? - segít fel a földről, te pedig egyből tudod, kihez is tartozik ez a hang. Kissé könnyes szemmel, nagyot szipogva tápászkodsz fel a hideg földről, az illető szemeibe nézve.
- Xiumin...te meg mégis mit keresel itt? Nem a "menyasszonyoddal" kéne lenned? - vonod kérdőre flegmán, amint eljutott agyadig a tudat, hogy tényleg itt áll előtted. Bűnbánóan néz szemeidbe, és derekadra fogva húz magához közelebb.
- Xiumin te...
- Sajnálom, T/N. Nincs már olyan, hogy a "menyasszonyoddal". És nem lesz több olyan karácsony amit egyedül kell töltened. Nem lesz több olyan karácsony, amit nélküled fogok tölteni. Az, hogy most itt vagyok, nem is tudom igazán miért van. Lehet, hogy a bűntudat, de az is lehet, hogy valami egészen más dolog az oka. A lényeg viszont egy. Fontosabb vagy nekem, mint minden karácsony együttvéve, amit az ex menyasszonyommal töltöttem. Veled akár egy elcsépelt téli randi is túltenne minden álmomon.... - súgja, miközben te hálát adsz az égnek, hogy nincs annyira hideg, hogy a könnyeid nem fagynak meg.
- Tudom ám, hogy egész ünnep alatt ezt a szöveget tanultad. - morgod, hiszen a világért nem ismernéd be, mennyire megindított előbbi vallomása. Elvigyorodott, és közelebb hajolt hozzád.
- Tényleg egész karácsonykor egyedül voltál? - kérdez rá, mintha nem bírná felfogni.
- Igen, egész karácsonykor egyedül voltam. - ezt kimondván, abban a pillanatban más lett a nézőpontod. Nem is Xiumin a hibás e-miatt, és nem is mások, egyedül te. Annyira áthatott a féltékenység, hogy már telefonálni sem akartál. A düh helyét felváltotta a megbánás.
- Sajnálom, Xiumin. Én nem hívtalak téged és...
- Shh... - teszi mutató ujját szád elé, ezzel csendre bírva téged.
- Nem is akarom hallani a felesleges rizsád. Csak egy valamire válaszolj. T/N, töltenéd velem mostantól minden egyes karácsonyodat? Esküszöm, még a vacsorát is megfőzöm. - neveti, és tarkódra fogva von magához. Te is elmosolyodsz, és ajkaira hajolsz.
- Még átgondolom... - súgod, majd egy lágy csókban forrtok össze, ami pontosan egy időben csattan el a tűzijáték kilövésével. Minden karácsonynak megvan a maga szépsége, és úgy tűnik a tiéd igazán szépre sikeredett.
Sziasztok gombócok! :3
Ez most egy egyszerű sztori lett, amolyan "béna karácsonyi film" jellegű, de így a karácsonyi sürgés forgás közepette másra nem futotta, remélem nem haragszotok❤️
A következő részben találkozunk, addig is vigyázzatok magatokra<3
Kéréseket még mindig várok, küldjetek bátran💜
