A véleményeket tárt karokkal várom;)
Kun és te már évek óta vagytok együtt, két éve pedig végleg megkötöttétek szerelmetek, így összeházasodtatok. Azóta a két év óta rengeteg dolog történ, köztük jó emlékekkel, és rossz emlékekkel vegyítve. Mindig kitartottatok, és sosem adtátok fel.
Talán kapcsolatotokban egyetlen egy olyan élmény van, amin sosem fogjátok magatokat túltenni. Az első házassági évfordulótok után teherbe estél, ami hatalmas öröm volt mindkettőtöknek. Az a kilenc hónap fantasztikusa telt, ragyogtál a boldogságtól, és Kun is állandó boldogsággal járt be dolgozni. Aztán eljött a szülés napja, ami megváltoztatta életeteket. Kisbabátok halva született, ami elmondhatatlanul a lelketekbe gázolt, főleg neked.
Ma van egy hete, hogy a második házassági évfordulótokat ünnepeltétek. A napokban igazán furcsán érezted magad.
Mint minden reggel, ma is a konyhában reggeliztetek szerelmeddel, amikor is az épp hogy lenyelt ramen úgy gondolta, inkább vissza kéne jönnie. Egyből futottál is a mosdóba, nyomodban Kunnal.
- Baby, várj, minden oké? - simogatja hátad, és hajadat összefogva próbál megnyugtatni.
- Nem tudom Kun. Mostanában kissé rosszul érzem magam, de nem tudom mitől van. - nézel fel keseredetten férjedre, akinek arcán levakarhatatlan vigyor ül.
- Kun most mi..
- Ezaz!! - ugrik fel hírtelen, mintha kedvenc csapata nyerte volna a VB-t. Értetlenül néztél fel rá.
- Drágám maradj itt, mindjárt jövök! - hadarja, és fény sebességgel rohan ki a nappalitokba. Kíváncsiságodnak nem szabsz határt, így az ajtó mögé bújva kezded kihallgatni telefonbeszédét.
- Lucas, sikerült! - suttogja, az említett személy pedig hümmögni kezd az idősebbik boldogságára.
-Mi is?
- Emlékszel a házassági évfordulónk előtti estére? Tudod, amikor azt beszéltük. - suttogta Lucas pedig megvilágosulva felkiáltott.
- Jaaa igeeen, amikor azt beszélted, hogy újra teherbe ejted T/N-t!! - ordítja a telefonba, te pedig ledöbbenve állsz, és izgatottan várod a további fejleményeket.
- Shh...azt hiszem sikerült. Biztos vagyok benne, hogy T/N terhes, méghozzá az én kis csöppségemmel. - áradozott, neked pedig folyni kezdtek könnyeid a boldogságtól. Egyáltalán nem bántad Kun tervét, inkább hálás voltál neki. Csak azt nem értetted, hogy nem jöttél rá tervére. Hiszen már egy éve ígérgeti kisbabátok születését, és be is tartotta ígéretét.
Gyorsan eliszkoltál, nehogy észre vegyen. Mivel még mindig Lucassal tanácskoztak úgy döntöttél véglegesen megbizonyosodsz állításáról, és csinálsz egy terhességi tesztet. Vagyis csináltál volna, ha férjed nem kap rajta miközben épp kisurrannál a bejárati ajtón.
- Hova ilyen sietősen édesem? - áll az ajtófélfának dőlve, tekintetéből pedig teljesen kisül mennyire tisztában van vele, hogy hallottad beszélgetésüket.
- Elfogyott a tej... - próbálsz nem lebukni, de igencsak elsültél. - Najó, terhességi tesztért mentem. H..hallottam amit Lucassal beszéltél és...
- És? - mosolyodott el izgatottan, és közelebb sétálva ölelt át.
- Kun, elmondhatatlanul hálás vagyok. Az, hogy nem mondtad el a tervet, csak még jobbá teszi ezt az egészet. Enélkül még most is egy csődtömeg lennék, de hála neked mégis van remény. Szeretlek, és tudom mennyire fantasztikus apuka leszel. - mosolyodsz el te is.
- Hála Istennek, azt hittem mérges leszel. - sóhajt fel megkönnyebbülten, és lehajolva von egy lassú csókba. - Én is szeretlek..
Kilenc hónap múlva pedig megszületett makk egészséges kislányotok.
