You are the one i love

64. A tökéletes élet

Teltek a hetek és Chris egyre több időt töltött munkával. Elkezdődtek a próbák, felvételek munkálata így volt hogy reggeltől estig távol volt Brooklyntól. Mondhatjuk úgy hogy szerencsére a néhai reggeli rosszullét és a esténként feltörő kívánosság kivételével rendkívül jól viselte a kismama ezeket az időszakokat. Chris amint tehette felhívta őt, érdeklődött a hogy léte felől, esténként pedig ha ébren találta a feleségét átölelve, összebújva beszélték át a nap történéseit. Chris szemében eddig is csodálatos volt a lány, de a szülés közeledtével nem tudja miért, de úgy csillogtak a lány szemei, és még csodásabbnak találta őt. Chris kora reggel kelt, mivel egy újabb jelenet felvételre sietett. Brooklyn még aludt így egy puszit nyomott a lány homlokára, majd egy puszit a hasára és elindult a munkába. Brooklyn reggele is ugyanúgy történt mint eddig, felébredt majd a fürdőben elvégezte a dolgát, reggelit készített majd a nap hátralévő részében olvasott, a könyvét írta és zenéket hallgatott. Chris kifejezetten megtiltotta neki hogy bármilyen házi munkát végezzen. Amikor otthon volt Chris nagyon sokat segített a ház körül. Mosogatott, főzött, felporszívózott, felmosott azt mondhatjuk olyankor ő vette át a háztartást.
Brooklyn épp a konyhába indult mikor megállt, és észrevette hogy elfolyt a magzatvize. Tudta, hogy Chris nem biztos hogy telefonközelben van így Chris szüleit hívta, hogy jöjjenek érte és segítsék be a kórházba. Chris szülei pár perc múlva már a lánynál voltak és felkapva a kórházi táskát azonnal indultak a kórházba.
Chris egy negyed óra múlva vette észre hogy a lány kereste őt de hiába hívta vissza nem vette fel. Majd észrevette hogy az anyukája írt neki ,,elérkezett az idő, siess!". Chris mindent hátrahagyva rohant a kocsihoz. Taposta a gázt, nem is nézte pontosan mennyivel megy. Berohant a kórházban, azonnal a harmadik emeletre vette az irányt, majd a recepción kérdezte hogy merre van a felesége. Megmutatták merre fekszik a felesége, és készül a pici megszülésére.
Ahogy benyitott megpillantotta a feleségét aki az ágyon feküdt, és látszott az arcán hogy azok a híres fájások épp most kezdődnek nála.
-Kicsim!-ment oda Chris.
-Chris!-hangzott a lány hangján mennyire örül, és megkönnyebbült amiért a férfi itt van mellette.
-Minden rendben kicsim!-simogatta meg a lány homlokát, majd egy puszit nyomott rá neki.-Úgy néz ki hogy most már tényleg itt állunk a kapuban hogy szülők legyünk!-mosolygott a lányra Chris.
-Lassan találkozunk a szemünk fényével!-mosolygott a lány két fájás között.
Az szülészorvos folyamatosan figyelemmel követte a lányt, rendkívül segítőkészek voltak a kórház dolgozói. Egyre sűrűbben jelentkeztek a fájások és egyre erősebbek voltak.
-Brooklyn, mit szól ha elmegyünk és világra hozzuk a kisbabájukat?-kérdezte az orvos mosolyogva a lánytól.
-Itt foglak titeket várni!-mondta mosolyogva Chris. Chris eleinte ragaszkodott hozzá, hogy bent legyen a szüléskor, de Brooklyn jobban aggódott azért hogy Christ fel kell majd mosni a padlóról. Így Chris nehezen beleegyezett hogy kint fogja őket várni. Brooklynt át tolták egy szülőszobába, Chris pedig kint állt és várta őket. Mire betolták a lányt a szobába addigra összegyűlt az egész család a folyosón. Mindenki rendkívül izgult a lányért és a piciért, de közben leírhatatlanul izgatottak voltak. Chris kezét anyukája fogta meg, mert látta hogy a fia mennyire izgul.
Majd megjelent az orvos kezében egy kisbabával.
Chris szemei felcsillantak, ahogy lassan közelebb sétált.
-Gratulálok Mr. Evans! Kisfia született!-nyújtotta át a kisbabát az apukának.
Chris szemeiben könnyek gyülekeztek, ahogy megpillantotta a kisbabát, a világ legszerencsésebb férfiának érezte magát.
-Szia kicsi Louis!-mosolygott a picire majd egy apró puszit nyomott a kisbaba homlokára.-Brooklyn hogy van doktor úr?-kérdezte Chris.
-A kisasszony szeretné ha bemenne hozzá!
-Szabad?
-Persze, menjenek csak a picivel!-mutatott az ajtó irányába a doktor.
Azonban mikor kinyitotta az ajtót, nem várt dologra lett figyelmes.
-Chris, had mutassam be neked Ava-t!-sírt a lány ahogy a férjének bemutatta a másik új kiscsaládtagot.
Chris lesokkolva állt majd odament Brooklynhoz és megpillantotta a kislányát. Brooklyn elmosolyodott majd Chris felé nyújtotta a kislányukat is, így mindkét kisbabájukat a kezében tartva csodálta a gyermekeit.
-Brooklyn, annyira büszke vagyok rád!-hajolt le óvatosan hogy egy csókot nyomjon a feleségének.
-Üljetek ide!-mutatott maga mellé a lány. Óvatosan Brooklyn átvette a karjaiba Louist, Avat pedig Chris tartotta a karjaiban.
-Te tudtad?-mosolygott Chris ahogy a kezeiben figyelte a kis Ava-t.
-Nem, de éreztem!-mosolygott Brooklyn.
-Azért vetettél mindenből kettőt mi?
-Pontosan!-nevetett a lány ahogy az ujját odanyújtotta a kis Louisnak.
-Most már teljes a családunk, Brooklyn!
-Ennél szebb családról nem is álmodhattunk volna!
-Én vagyok a legszerencsésebb apuka a világon!
-Én pedig a legszerencsésebb anyuka!
-Szeretlek Brooklyn!
-Én is téged Chris!-csókolta meg Chris a feleségét.
-Persze titeket is, Louis, Ava!-mosolygott Chris.
-Gyönyörűim!-puszilta meg a gyermekeit Brooklyn.
Chris ahogy ott ült a felesége mellett, és a kezükbe tartva a két kis csöppséggel úgy érezte ennél többet már nem is kívánhatna. Visszagondolt arra, hogy ez a lány mennyire megváltoztatta az életét. Most pedig teljessé tette azt.

Na drágáim most jön a nagy kérdés legyen még folytatás vagy zárjam le itt (a szívem szakad meg értük😭) és indítsak egy új sztorit?🥺🦋