You are the one i love

59.,,Hozzád tartozom"

Teltek a hetek, lassan beköszöntött a március és a tavaszi jó idő. Brooklynnak voltak jobb és nehezebb napjai. Valamikor meglehetősen nehezen viselte a napokat, valamikor pedig majd kicsattant az energiától. Chris mélyen aludt, ám egyik pillanatban mozgolódást érzékelt maga mellett. Nagyon fáradt volt, de nehezen kinyitotta a szemeit majd Brooklynt látta a szobából kisétálni. Gondolta biztos egy pohár vízért ment, hisz előtte is volt hogy éjszaka közepén ezért kelt fel. Ám mikor már több perce nem tért vissza a kedvese aggódni kezdett. Ahogy lassan felkelt az ágyból, mezítláb kezdte a lányt keresni. A világítás a konyhában égett csak, ott is energiatakarékos üzemmódba, így csak épp bevilágította a teret. Azonban a lány nem volt ott. Dodger szintén eltűnt az ágyából. Majd a teraszon megpillantotta a világító telefon fényét. Ahogy lassan elhúzta az ajtót a feleségét pillantotta meg a fülhallgatóval a fülében, becsukott szemekkel ült a székben. Dodger pedig mellette pihen. Chris lassan leguggolt mellé majd az egyik füléből kivette a fülhallgatót. Brooklyn kinyitotta a szemeit.
-Nem birsz aludni kedvesem?-kérdezte a kissé rekedtes hangján Chris.
-Nem igazán, felébresztettelek?-kérdezte a lány ahogy a másik füléből is kivette a fülhallgatót.
-Nem! Csak nem találtalak magam mellett!
-Ne haragudj, nem igazán tudtam elaludni!
-Rosszalkodik a picikénk?-simogatta meg a lány növekedő pocakját.
-Most valahogy melege volt odabent!-nevetett Brooklyn.
-Jobb idekint?-simogatta meg a lány haját.
-Valamivel, gondoltam picit lehűtöm magam aztán visszabújok melléd! Menj csak vissza aludni szívem!-puszilta meg Chris homlokát a lány.
Chris csak mosolygott. Olyan csodálatos volt ez a nő. Amióta várandós pedig csillognak a szemei és őt ezt eszméletlenül boldoggá teszi.
-Mit hallgattál?-kérdezte Chris majd a fülébe helyezte a fülhallgatót.
-Az esküvői dalunk!-mosolygott a lány.
-Még mindig verhetetlen?-mosolygott Chris.
-Egyszerűen imádom! Eszembe jut mikor erre táncoltunk, szorosan magadhoz húztál és a fülembe énekelted a dalt!-mosolyogva mondta Brooklyn.
Chris felállt, egyik kezét a lány felé nyújtva másikat a háta mögé helyezte.
-Hölgyem, szabad egy táncra?-kérdezte Chris.
-Te megbolondultál?-nevetett Brooklyn.
-Miért? Ennyire szörnyen táncolok?
-Neem! Remekül táncolsz!
-Akkor?-mosolygott a férfi a feleségére.
-És itt akarsz a teraszon?
-Miért ne? Van zene, vannak csodás fények, és itt vagyunk mindketten! Kell más?
-Nem! Ez így tökéletes!
-Gyere!-húzta fel Brooklynt a székből Chris. Majd a telefonon elindította a zenét, szorosan közel húzta magához a feleségét, és elkezdtek mozogni. Brooklyn arcán egy eszméletlen aranyos mosoly jelent meg. Majd a következő pillanatban Chris Brooklyn fülébe kezdte halkan énekelni a dalt.
-Ha holnap kinyitom a szemem azt fogom suttogni a feleségemnek hogy hozzád tartozom, és várni fogok hogy halljam ahogy egy könnycsepp gördül le az arcodon hogy azt mond hozzád tartozom!
Brooklyn szemeiben könnycseppek gyűltek, így Chris nyakhajlatába bújt.
-Annyira szeretlek Chris!-suttogta a férfinak.
-Én is téged kedvesem! De ne sírj!-mosolygott ahogy megpillantotta felesége arcát, majd kezeivel letörölte a könnycseppeket a szeméből.
-Ezek boldogság könnyek!
-Azt hittem a szörnyű hangom miatt kezdtél sírni!-viccelődött Chris.
-De hülye vagy!-ütötte meg Chris karját.
-Hé! Nincs erőszak!-nevetett Chris.
-Annyira szerencsés vagyok!-mondta Chrisnek.
-Kifogtad az aranyhalat?-folytatta a humorizálást a férfi.
-Jesszus te fáradtan még rosszabb vagy!-nevetett Brooklyn.-Menjünk inkább aludni!
-Nincs már meleged?
-Ha sivatag ha nem sivatag akkor is menjünk!-tolta be a férfit a házba.-Pihenned kell mert szörnyen rossz vicceid vannak ilyenkor!
-Ezt bóknak vegyem?
-Feküdj le!
-Gyere te is!-ütögette meg maga mellett az ágyat Chris.
-Itt vagyok, csukd be a szemeid és aludj!-csukta be a szemeit Brooklyn. Majd a következő pillanatban Chris hátulról átölelte.
-Szerencsés vagyok, hogy vagy nekem!-súgta a lány fülébe. Brooklyn pedig elmosolyodott hisz ő ugyanezt akarta neki mondani a teraszon, hogy mennyire szerencsés és hálás, hogy egy ilyen férjet kapott az élettől.