Brooklyn és Chris végre boldogan élték újra a napjaikat. Teltek a hónapok és el lehet mondani, hogy a kapcsolatuk egyre erősebb és erősebb lett. Már csak 3 hét volt karácsonyig és nem is kell mondani Brooklyn kedvenc ünnepe volt. Imádta az előkészületeket, maga a karácsony hangulatát. Chris ahogy ébredezett, csukott szemmel elkezdte maga mellett tapogatni az ágyat és észlelte, hogy Brooklyn nincs mellette. Kinyitotta a szemét és a lányt kereste. Chris egy kisebb ,,hm" hang mormogása után felült az ágyból. Dörzsölte a szemét majd a fürdő felé vette az irányt, ahol elvégezte a dolgát. Kiment a konyhába a reggeli kávéjáért majd elindult a bögrével a kezében, hogy megkeresse a feleségét. Brooklyn épp telefonon beszélt, mikor megpillantotta a férjét.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
-Öhm, anyu most le kell tennem a telefont..!-dadogott a telefon másik oldalán lévő személynek.-Rendben! Én is szeretlek! Puszi! Én is! Puszi anyu!-majd lerakta a telefont. -Jó reggelt kicsim!-nézett Chris mosolyogva a feleségére. -Hű..!-harapott a szájába Brooklyn.-Nyissunk ablakot mert nem tudom hogy csak nekem lett ilyen melegem? Megsülök! Mintha a sivatagban lennék!-imdult el az ablak felé Brooklyn. -Azt akarod hogy megfagyjak?-nevetett a férfi ahogy elkapta az ablak foggantyúját a felesége előtt. -Menj az ablak elől! Még a szomszédok észreveszik a csodás tested!-tolta arrébb a férjét. -Nézhetik! Ez!-mutatott a hasára.-Csak a tiéd! -Lehet lázas lennék? December van és izzadok!-fogta meg a homlokát Brooklyn. -Te bolond gyere már ide! Még nem is kaptam meg a jó reggelt csókomat! -Megkaptad volna ha nem a feleséged akarnád elrakni láb alól! -Te miről beszélsz?-nevetett Chris. -Erről!-mutatott a férfira.-Pucéran rohangálsz a házban! -Még van rajtam nadrág! Levegyem?-nyúlt a nadrág gombjához Chris. -Ne! Ne! Ne!-nyúlt a kezéhez Brooklyn.-Neeem! Ez...jesszus...tehát ez most marad!-mondta dadogva a lány miközben egyre közelebbről csodálta a férjét. -Édes vagy!-mondta mosolyogva Chris. Ez volt az a mosoly amivel a lányt letudta venni a lábáról. -Hogy nem tudok hozzászokni ehhez a látványhoz!-nevetett Brooklyn ahogy elkezdett távolodni a férjétől. -Héé!-húzta vissza a derekánál fogva a lányt.-Gyere csak vissza! És a csók hol marad?-majd a lánynak egy óriási csókot nyomott a szájára. -Lehetetlen ehhez hozzászokni! -Nem bújunk inkább vissza az ágyba?-hajolt közelebb Chris. -Á! Nem!-mondta a lány ahogy kibújt a férfi karjaiból.-Öltözz! Megyünk vásárolni!-mondta a lány ahogy elindult a kabátjáért.-Naaa hajrá! -Mit akarsz te most ennyire vásárolni? -Karácsonyi dolgokat!-csillogott a lány tekintete. -Hé! Nézd már a szemeid! Hogy csillognak! Én rám nézz így!-mutatott a felesége irányába. -Te tőled kisülnek a szemeim! Jobban felvagy szerelve felsőtestre mint a sajt reszelőm! -Na jó!-nevetett Chris.-Te bolond vagy! -Hajrá!-szólt Chrisre a lány. -Jó! Adj pár percet!-vonult be a szobába. Majd összeszedve magát a kabátjaért nyúlva elhagyták a házat. -Na merre menjünk hölgyem?-kérdezte ahogy beszállt a kocsiba. -Oda ahol a legtöbb díszt lehet kapni!-csillogott Brooklyn szeme. -Már megint csillognak a szemeid!-mutogatott a lány felé. -Indulj már!-nevetett Brooklyn. Ahogy megérkeztek, a lány útja egyenesen a karácsonyi díszekhez vezetett. -Jesszus ez gyönyörű!-nézett egy díszt, majd már fogta is a kezébe a másikat. Chris pedig mosolyogva figyelte, mert őt nem a díszek nyűgözték le, hanem a felesége. Aki gyönyörű volt kívül és belül. És a mosolya? A legszebb a világon. Chris odament a lányhoz majd az arcát a kezei közé vette, és megcsókolta. -Ezt most miért?-kérdezte Brooklyn mosollyal az arcán ahogy elváltak ajkaik. -Imádom mikor belemosolyogsz a csókunkba!-nyomott egy puszit a lány homlokára.
