Beszélj, mint egy angyal, te ÖRDÖG/Harry Potter fanfiction /

~2.11~párbaj-szakkör

Másnap teljes letargiában telt. Bár kimondottan nem nevezném magam nagy kviddics rajongónak, a házam veresége mégis rosszul érintett. Mindemellett az éjszaka új áldozatot találtak. Colin Creeveyt, aki eddig a bátyám nyomába járkált nap mint nap a fényképezőjével.

 Aznap teljesen véletlenül futottam össze Dracoval. A fiú kissé szomorúan álldogált a folyosó egy sötét részén.

-Szia.-köszöntem neki, mire felnézett rám.

-Helo-gyűrt a zsebébe egy darab papírt, de nem mondott mást.

-Szívás, hogy elvesztettük a meccset.

-Ja, és az én hibám volt. A cikeszt ott volt az orrom előtt és nem vettem észre.

-Legközelebb jobban fog menni. Tanultál a dologból nem igaz?

-Az apám így is meg fog ölni. Ennek is Harry az oka ...

-Na ezt nem hallgatom to...-fordultam sarkon, de megragadta a kezem.

-Sisy ne már. Tudod, hogy nem vagyunk jóban. Sőt az iskolából talán őt utálom a legjobban. Ráadásul előttem kapta el a cikeszt, már majdnem megvolt.

-Sisy?-néztem rá, halványan mosolyogva. Soha senki sem nevezett így. Legnagyobb meglepetésemre a fiú elkapta a pillantását és ha lehet még jobban elsápadt. Most én fogtam meg az ő kezét, mire újra rám nézett

-Drake.

Ezután beszélgetni kezdtünk a tanulmányaimról. Minden csütörtökön McGalagonnyal, minden kedden pedig Pitonnal vagyok, hogy készüljek az animágia elsajátítására. A főzet már majdnem készen is volt. Szorgosan jegyzeteltem mindkét alkalommal. 

-Talán én is megtanulhatnám az animágiát-tanakodott Draco, mire lelkesen bólogattam. Hirtelen egy árny kezdett el közeledni felénk, melyből rövidesen Piton Professzor alakja rajzolódott ki.

-Áh, milyen jó, hogy itt vannak, mind a ketten. Megtaláltam a megfelelő büntetést a számukra.-húzta ravasz mosolyra a száját. Összenéztünk a fiúval, elkönyvelve, hogy megterhelő programunk lesz.

***

A hetek tovább teltek. Gyanúsítgatások tömkelege kapott szárnyra, aminek valamilyen módon én is a részese lettem. Nem értettem az egészet.

-Én mint az utód? -nevettem mikor először felmerült a nevem Malfoyé és Harry-é mellett a gyanúsítottként.

-Nos többször is eltűntél a héten, ami táptalaja az elméleteknek.-mutatott rá a tényekre Zambini, mire széttártam a kezem.

-McGalagony professzorral tanultam.

-Valóban, manapság már nem változik percről percre a hajad színe mint a szivárvány. -csámcsogott közbe Theodor, mire nevetve felé dobtam egy szalvétát.

A bájitaltan óra mint mindig érdekes volt számomra. Piton professzor a dudordagasztó szirup elkészítésének feladatát adta ki. Előkészítettem a hozzávalókat mikor is a tanár elém lépett.

-Potter kisasszony. Maga ma a főzet következő lépéseit hajtja végre. Mindazonáltal a mai órán vett főzetekből, a következő óra elején hoznia kell, bizonyítva, hogy pótolja az anyagot. Megértette?

-Természetesen Processzor úr.

-Javaslom a lassú tűzön való elkészítését, valamint az aprólékosságot- nézett vissza, majd elkezdett fel-alá járkált a teremben. Épp a sárkány vért kevertem bele lassan a főzetbe, várva, hogy a folyadék kékké váljon, mikor felpillantottam. Harry fél szemmel Hermionét figyelte, aki rövidesen biccentett a fiúnak.