A Tolvajok Tengerén - Elfeledettek szigete

16. Fejezet: Briggsy nyomában

Larinna, Sammy és Anne közösen járták körbe a hajó minden zegét zugát. Az újonc kalóz teljesen letaglózva figyelte meg a hajó minden porcikáját és Anne minden szavát itta. Akár egy szivacs, úgy szívta magába az információt. Anne a hajó egész történetét elmesélte neki, egészen a dédnagyapjától, aki építette azt. Örömmel fogadta, hogy Larinnát őszintén érdekli a hajó történelme. Sammy eközben mellettük sétált és mélyen a gondolataiba merülve a földre szegezte a tekintetét és Anne szavaira csak egy-egy hümmögéssel vagy bólintással helyeselte a kapitány szavait. Anne végül a kapitányi kabin elé érkezve megállt az ajtó előtt és szembefordult a mögötte haladó Larinnával.

-Honnan is jöttél tulajdonképpen, mert erről nem meséltél?

-St. Adelaide szigetéről. Megszöktem.

-Mi okod volt rá? Hiszen akkor bizonyára nagyon gazdag vagy, miért akartál mégis kalóz lenni?

-Nem voltam szabad. Lehet, hogy nagy vagyona van a családomnak, de sosem tehettem azt, amit akartam. Azt pedig nem tudtam volna elviselni, hogy akaratom ellenére olyat kelljen csinálnom, amit a szüleim akarnak.

-A kalóz élet sem a szabadságról szól. Nekünk is vannak törvényeink.

-De igen, a kalózok azt tesznek, amit csak akarnak…

-Ha azt hiszed, hogy a szabadság annyit jelent, hogy azt tehetsz, amit csak akarsz, akkor nagyon tévedsz!

-Miért akkor mégis mit jelent?

Larinna érdeklődve várta a kapitány válaszát, aki időközben a hajó korlátjához sétált és a horizonton haladó hajók alakját követte szemeivel. A felszólítása, habár erőteljes volt, de nem haragos, sokkal inkább tanító szándékú.

-A szabadság nem azt jeleni, hogy bármit megtehetsz, hiszen, ha ezt hiszed akkor a saját szabadosságaid rabja vagy. Akkor vagy igazán szabad, ha nem kell megtenned, azt, amit nem akarsz.

Larinna lehajtott fejjel konstatálta, hogy a kapitánynak igaza van.

-Tehát, most mi a véleményed a kalóz életről?

-Kalóz akarok lenni, nekem ez jelenti a szabadságot.

-Ez a beszéd! Hidd el jó dolgod lesz itt. – veregette vállon a nőt és bevezette a kabinba, majd Sammy hátramaradva utoljára lépett a helyiségbe.

-Ez itt a kabinom, amely előttem az apámé, az ő apjáé és az ő apjáé volt.

-Először van női kézben a hajó?

Anne felhúzta a szemöldökeit a kérdés hallatán.

-Igen. De gondolom ez nem zavar.

-Nem, csak meglepődtem, hogy vannak a tengeren női kapitányok is, erről nem sokat hallottam.

-Pedig vannak, habár nem sokan követik a példámat, de vannak. Viszont ha ez meglep, akkor nagyon sok minden meg fog még lepni.

Anne az üveges vitrinhez sétált és három poharat vett elő és egy rumosüveget. Sammy azonnal intett, hogy ő nem iszik, ezért az egyiket visszatette a szekrénybe.

-Igyunk a Golden Skull-ra! – mondta

Larinna és a magasba emelte a poharat és koccintottak a kapitánnyal.
Anne nem itta meg azonnal mindet, inkábba az asztalra tette és háttal az asztalnak támaszkodott.

-Most, hogy már az esküdet is letetted, el kell mondjam, hogy a többiekkel kell aludnod, lent az alsóbb szinten, amit már mutattam. Remélem ez nem jelent gondot.