A Tolvajok Tengerén - Elfeledettek szigete

44. Fejezet: Az utolsó expedíció

Fél órával korábban…
Anne a kapitánnyal harcol, aki a végső leszámolás hírét hordozza magában. Legénysége addig a különféle szörnyek társaságával harcolva küzdenek azért, hogy a kinccsel együtt távozhassanak. Anne a talált fegyverével rontott neki többször is a kapitánynak, aki még csak meg sem szédült a találat miatt. Kezdte egyre jobban felbőszíteni ellenfele, aki nem akarta feladni.

-Ha az Árnyéktörőért jöttél, akkor nagyon rossz helyen vagy! – nevetett a csontvázkapitány.

Anne erre felkapta a fejét és mintha a lába a földbe gyökerezett volna.

-Honnan veszi, hogy azért jöttem?

Újabb öblös nevetés, Anne úgy érezte gúnyt űznek belőle.

-Mégis mi másért mászna egy kalóz ebbe a féreglyukba? – kérdezte – De még jót is teszek neked azzal, hogy nem engedem neked át azt az átkozott tárgyat!

Ezzel egy tüzes gömböt lövellt Anne felé. Még éppen kitért előle, de egy kalózát pont oldalán találta el. Dühtől fellángolva tért vissza eredeti célpontjához. A csontvázkapitány ekkor már egészében lángolt és forró levegő lengte körbe. Nem tudott nagyon közel menni hozzá, hiszen megsült volna. Legnagyobb meglepetésére teljesen megfeledkezett arról, hogy a legkönnyebben úgy tudná megsemmisíteni, hogy a szívnek kinéző egyetlen élőnek mondható szervét eltalálja. Ez a feladat azonban a legkevésbé sem olyan könnyű, mint aminek hangzik. Sőt nem is hangzik ez olyan könnyűnek. Megpróbált hozzá közelebb merészkedni. Azonban amint megérezte a forróságot szinte a bőre levált róla és úgy érezte, mintha egy vödör forró vizet öntöttek volna rá. Kettő választása maradt. Vagy feladja a harcot és visszavonulnak, vagy folytatja és lehet, hogy belehal az egészbe. Akkor pedig mindegy, hogy eddig végig csinálta, nem lesz lehetősége a visszatérésre. Erőt vett magán. A sebei egyre jobban vérezni és fájni kezdtek a hőség hatására, mégis egyre közelebb ment mígnem már teljesen a lángoló csontváz mellett volt.

-Most azt is megbánod, hogy megszülettél! – kiabálta és közben lángcsóvákat hajított Anne felé.

Hajlékony és gyors volt, mindig figyelt az ellenfelére, ahogyan az apja tanította neki, nem hagyta, hogy bármi is elterelje a figyelmét. Ez tartorra eddig is életben és most is ez tartja, de az egyre erősödő fájdalmai miatt nem biztos, hogy tudja is tartani mindezt. Lehet igaza volt Sammy-nek és meg kellett volna nézetnie Larinnával, de mégis mikor lett volna rá ideje. Újabb tűzbomba csapódott be mellé. Az agya dolgozott, folyton azon járt az esze, hogy hogyan győzhetné le ellenfelét. Tűz, hát persze, a tüzet oltja a víz. Hogy ez eddig nem jutott eszébe. De idelent hol találna vizet, ismét zsákutcába futott. Hirtelen a homokból tüskék vágódtak elő, ezzel felnyársalva több kalóztársát és szétrobbantva a csontvázak nagy részét. Ezek szerint a csapdák őket sem kímélik. Húsz perc. ennyi idejük maradt mielőtt örökre itt ragadnak lent. Gyorsan kell tennie valamit mielőtt túl késő lenne. Semmi sem jutott eszébe és míg figyelmetlen volt, először a párbaj során egy lángoló gömb eltalálta a mellkasát. Az ingje szinte azonnal szétégett de a melleit fedő kendő éppen, hogy csak megperzselődött, hiszen a friss vér azonnal eloltotta a tüzet. Fájdalmában felüvöltött és falnak támaszkodott. Vele szembeni falon ott volt az a bizonyos kar. Talán az irányítja a tüskéket, amelyek a földből emelkednek ki időnként. Egy csontváz lépett mellé és megrántotta a kart. a tüskék ismét felugrottak. Igaza volt, valóban a kar mozgatta ezeket a csapdákat. Eszébe jutott valami. Igen! Ez lesz a jó terv. Megfigyelte, hogy a tüskék csak egy körben vannak így, ha szorosan a falnak húzódik mindenki akkor könnyedén megszabadulhatnak a csontvázaktól.

-MINDENKI HÚZÓDJON A FALHOZ NAGYON KÖZEL! – kiabálta.

A kalózok minden hezitálás nélkül eleget tettek a kérésnek és a falhoz húzódtak. Anne észrevétlenül gyorsan átszaladt a túloldalra és megrántotta a kart. Az ellenség nem számított erre így majdnem mindegyik belesétélt. Kivéve a kapitányt. Anne úgy hitte, hogy a kapitány is leggyőzhető így ezért saját magát csalinak használva a körbe csalta a kapitányt is.