Érzelmektől hajtva 2. (Charles Leclerc fanfiction)

24. fejezet

És itt vagyunk Silverstoneban, ami a következő verseny helyszine. Charlessal kézenfogva lépünk be a paddock területére, mire rengeteg kamerás körbe vett minket. Soha nem fogom megszokni ezt...
- Mosolyogjatok édeseim.- pattant mellénk hirtelen Arthur.
- Már úgy mosolygunk, hogy szétszakad a szánk.- nevetett fel Charles, én pedig rávigyorogtam Arthurra.
- Látom.- bólogatott.
- Egyébként mi ez a jókedv?- érdeklődtem tőle.
- Semmi.- legyintett vigyorogva.
- Aha, persze.- forgatta a szemét Charles.- A bátyád vagyok, nekem mindenről tudnom kell.
- Dehogy.- ingatta a fejét Arthur.- Erről meg főleg nem.
- Mit csináltál?- kérdeztük egyszerre Charlessal Arthurt, aki csak röhögve feltartotta a kezeit.
- Nyugi van. Még mindig vesznek minket és a mostani helyzetben csak mosolyogjatok inkább.- pillantott ránk. Igaza van. Nem valami fényesen áll a szénánk a sajtóban. Rengetegen bántanak minket az oldalainkon miután megtörtént az a monacoi kis incidens. Engem azért, mert úgy gondolják miattam verte meg Charles Christiant. Így az elvetemült rajongók engem állítanak be bűnösnek, mivel veszélyeztetem Charles életét. Ezt nem is igazán értem, hogy miért csinálják.
Charlest pedig azért, mert verekedett és ez nem méltó hozzá. Nekem igazából már ebből az egészből nagyon elegem van, de nem akarom Charlest zaklatni, mivel így is látom rajta, hogy rosszul érzi magát, amiért engem bántanak. Saját maga nem is érdekli.
Szótlanul sétáltunk tovább a motorhomeunk felé.
- Mostmár elmondhatod.- nézett Charles sóhajtva az öccsére, amint letelepedtünk a kanapén.
- Nem csináltam semmi rosszat.- vágta rá Arthur. - Én csak kiálltam az igazság mellett...- mondta, mire érdeklődve hallgattam.
- Micsoda?- kérdezte Charles értetlenül én pedig a telefonomra pillantva láttam, hogy Arthur nem régen megjelölt a sztorijában instagramon. Furcsán pillantottam a velem szemben ülő fiúra, utánna pedig a telefonomra.
- Én már értem.- pillantottam fel döbbentem a telefonomból miután elolvastam, mit is írt ki Arthur. Hirtelen felpattantam és odalépve hozzá magamhozöleltem.
- Köszi Arthur.- motyogtam meghatottan és pár pillanat múlva elengedtem.
- Én csak az igazat írtam.- mosolygott rám, utánna pedig mindketten az értetlen képet vágó Charleshoz fordultunk. A telefonomat a kezébe adtam, hogy ő is értse, hogy miről van szó.
- Arthur.- ingatta a fejét Charles miután elolvasta a sztoriba kirakott dolgokat.- Köszönöm.- lépett oda hozzá és szorosan megölelte az öccsét.- De basszus. Ezután téged is bántani fognak.
- Nem, dehogy. Ezután mindenki lecsillapodik.- mosolygott ránk Arthur.

Másnap a szokásos edzésünkre tartottunk Arthurral. Mára igazából egy kicsit másmilyen dolgokat szeretnék csinálni, mint a szokásosat, mivel látom, hogy Arthur nincs a toppon ezért próbálom felpörgetni. Egy kis tánccal.
- Mióta van itt ez a tv?- kérdezte, ahogy beléptünk az edzőterembe.
- Most hozattam be.- válaszoltam mosolyogva.
- Miért?- kérdezte szájhúzva Arthur, mire felnevettem.- Mit fogunk csinálni?
- Nyugi. Élvezni fogod.- vigyorogtam a tv-hez lépve és miután beállítottam a dolgokat, megfordulva egy döbbent sráccal találtam szembe magam.
- Táncolni fogunk?- kérdezte folyamatosan a képernyőt nézve.
- Ühüm.- bólintottam.- Kiszellőztetjük a fejed, és erre a tánc az egyik legjobb dolog.
- De én kétballábas vagyok az ilyenekhez.- forgatta a szemét.
- Dehogy.- ingattam a fejem mosolyogva.- Na most pedig kezdhetjük.
A Just Dance videók között keresgéltem a lehető legegyszerűbbet bemelegítésnek. És mikor megtaláltam, Arthur mellé álltam és rápillantva fájdalmas arckifejezéssel találtam szembe magam.
- Egyszerű az egész. Amit mutatnak azt kell utánoznunk és kész. Mi most az egyszerübb verziót játszuk és nem pontokra megyünk. Minden világos?- kérdeztem totál felpörögve.
- Teljesen.- motyogta Arthur.
- Jó lesz. Élvezni fogod.- paskoltam meg a vállát és elindítottam a videót.
Arthur még az elején nagyon szenvedett, de utána egész szépen belejött, így már körülbelül a negyedik videónál jártunk. Folyamatosan röhögve mozgatta a csípőjét, mint ahogy a táncoslány mutatta, én pedig már félig énekelve a dalszöveget, félig nevetve néztem mit alkot. Hirtelen kinyilt az ajtó és belépett Charles, Austin, Lily, Daniel és Pierre a szobába, de ezt csak én vettem észre, mivel Arthur nagyon koncentrált a feladatra.
A srácok nevetve néztek minket tánc közben, de igazából szerintem inkább Arthuron nevettek. Pedig egész ügyes.
- Na én elfáradtam.- szólaltam meg.- Lily beállnál helyettem légyszi?- fordúltam kiskutyaszemekkel a lány felé, aki csak döbbenten pillantott vissza rám.
- Én is elfáradtam.- mondta Arthur, még mielőtt Lily válaszolt volna.
- Nem- nem. Neked még kettőt végig kell táncolnod.- ingattam a fejem, mire csak szúrós szemekkel pillantott ram. Ezt még egyszer meg fogja nekem köszönni. Lily végül beállt Arthur mellé, én pedig egy páros táncot adtam be nekik és vigyorogva ültem le Charles mellé.
- Ezt direkt eltervezted ugye?- pillantott rám a barátom, mire csak bólintottam.- Imádlak.- nevetett fel és nyomott egy puszit az arcomra.
Arthur és Lily egy kicsit befeszülve kezdtek el táncolni, de miután Arthur elrontott valamit együtt röhögtünk fel, így oldódott a hangulat. Annyira aranyosan táncoltak együtt. Arthur többet figyelte a mellette lévő Lilyt, mint a tv képernyőjét. Óvatosan nyúlt hozzá mindig, amikor együtt kellett egy mozdulatot csinálniuk, és a mosolyát lehetetlen lett volna letörölni az arcáról. Miután vége lett a zenének magától egyből elindult egy újabb romantikus páros tánc. Mivel Arthurnak mondtam, hogy még kettőt végig kell táncolnia, így kénytelen volt ott maradni, Lily pedig szintén nem lépett el tőle, amin kicsit meg is lepődtünk, de leginkább Arthur.
Csak úgy izott a levegő az egész teremben, ahogy néztük a táncukat. Már egészen profin követték a mozdulatokat és bele is élték magukat a szerepbe. Még jó, hogy Lando nem volt itt...
- Huha.- vigyorodott el Daniel, ahogy őket néztük.
- Nagyon ügyesek.- mosolyodtam el folyamatosan a táncoló párt nézve.
- És tüzesek.- tette hozzá Austin, mire a srácok felröhögtek.
- Na ilyet én is szívesen táncolnék veled.- suttogta a fülembe Charles, mire nevetve fordúltam felé.
- És mást miért nem?- kérdeztem incselkedve.
- Mert nekem ez a stílus jobban bejön.- vigyorgott rám, mire nevetve nyomtam egy puszit az arcára.
- Jó, akkor majd táncolunk.- bólintottam mosolyogva.
- De abból nem biztos, hogy csak tánc lesz.- tette hozzá Charles. Ennek nagy a valószínűsége...

Az időmérő után Lily egy ismeretlen lány mellett állva várt rám, mivel megbeszéltük, hogy míg a srácok interjún vannak, együtt csinálunk valamit.
- Sziasztok.- köszöntem a két lány előtt megállva.
- Hali Mia. Be szeretném neked mutatni a legjobb barátnőmet Sarat. Egy ideig itt lesz velünk.- mondta Lily.
- Szia. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek. - mosolyogtam rá.
- Én úgy szintén. Sokat mesélt rólad Lily. És nagyon örülök, hogy nem egyedüli lányként tölti a mindennapjait.- mondta Sara, miközben elindultunk.
- Itt vagyunk egymásnak.- mosolyogtam Lilyre.- Meg persze a srácoknak.- tettem hozzá, mire észrevettem, hogy Lily egy kicsit elpirult.
- Na igen.- bólogatott Sara.- Nagyon aranyosak vagytok egyébként Charlessal.- nézett ram.
- Köszi.- mosolyodtam el.
- Lando mesélte, hogy sokat vagy Arthurral.- mondta a barátnőjére nézve Sara.
- Lando? Miért beszéltél vele?- fordúlt értetlenül Lily a barátnője felé, aki nem tudott válaszolni, mert mellénk lépett az említett.
- Halihó.- pillantott ránk vigyorogva Lando, vagyis Sarara. A lány egyből a karjaiba vetette magát, mire Lily nagyon ledöbbent. Van egy olyan sejtésem, hogy köztük van valami...
- Mi a franc történik itt?- szakadt ki a döbbent Lilyből a kérdés, mire Landoék egyből elszakadtak egymástól.
- Hát öhm...- motyogta Sara.- Ez bonyolult.
- Bonyolult?- akadt ki Lily.- Megis mi a franc van köztetek?- vonta kérdőre a fejét gondterhelten vakargató bátyát és a lesütött szemű barátnőjét.
- Jó, én szerintem megnézem a srácaimat. Majd találkozunk.- kerestem a menekülő utat, mivel nem akarok a családi drámájukban részt venni, pedig kíváncsi voltam, hogy Landoékkal mi a helyzet.
Szépen elsétáltam a motorhomeok előtt, amikor hirtelen egy kar ölelte körbe a derekam.
- Szépségem.- hallottam meg Charles hangját magam mögött miközben egy puszit adott a nyakamra.
- Megijesztettél.- mosolyogtam fel rá.
- Nem állt szándékomban.- pillantott a szemeimbe.- Megyünk enni?- kérdezte, mire bólintottam és adtam egy puszit az arcára, mire Charles kisfiusan elvigyorodott. Annyira imádom.

Az asztalnál ülve beszélgetés közben vártunk a vacsoránkra, amikor hirtelen Arthur huppant le mellénk.
- Szia.- mosolyogtam rá.- Beszéltél Lilyvel?- érdeklődtem.
- Igen.- bólintott.- Eléggé kiborult, mivel Lando és a legjobb barátnője kapcsolatáról fogalma sem volt.- húzta el a száját.
- Jah igen. Láttam rajta.- bólintottam.
- Landonak van barátnője?- kapcsolódott bele Charles is a beszélgetésbe, aki eddig csak a gondolataiba merülve nyugodtan simogatta a combomat az asztal alatt.
- Nincs, csak Lily legjobb barátnőjével, Saraval nagyon "jóban vannak".- mutatott idézőjeleket Arthur.- És erről Lily semmit nem tudott.
- Uhh.- húzta el a száját Charles.
- És eléggé kiborult.- motyogta Arthur.
- Te pedig megvígasztaltad?- vigyorodott el Charles, mire mosolyogva megforgattam a szemem.
- Úgy is mondhatjuk.- ingatta a fejét mosolyogva Arthur.- Egyébként mondtam neki, hogy jöjjön velünk nyugodtan enni. Ugye nem baj?- pillantott felváltva ránk.
- Dehogy baj.- mosolyogtam rá.- Szeretjük Lilyt.
- Így van.- bólintott Charles is, mire láttam, hogy Arthur megkönnyebbült szavaink hallatán.
A lány nem sokkal a beszélgetésünk után be is toppant az étkezőbe és leült közénk enni.
- Igazából nem az zavar, hogy ilyen jóban vannak, hanem az, hogy ezt nem akarták nekem elmondani.- sóhajtotta Lily, amikor közbejött a mai téma.
- Megértem.- bólintottam. Tényleg nem lehet egy kellemes érzés.
- Jó, inkább beszélgessünk másról.- legyinett a lány. A mellette ülő Arthur olyan csodálattal nézi folyamatosan, ami engem folyamatos mosolygásra késztet. A kis szerelmes.
- Hogy tetszett a tánc, amit lenyomtatok délelőtt?- kérdezte tőle Charles vigyorogva, mire mind a ketten elpirultak. Huha.
- Khm. Szerintem jó volt.- szólalt meg végül Lily, mire Arthur felé kapta a fejét.
- Szerintem is.- bólintott Arthur és egymásra nézve összemosolyogtak. Én Charlesra pillantva szemkontaktussal megbeszéltem vele, hogy kettesben kéne őket hagynunk, és lépjünk le, amiben a barátom egyet is értett.
- Na mi megyünk.- pattant fel Charles és vele együtt én is.
- Jó éjszakát.- mosolyogtam rájuk és elköszönés után Charles kezét fogva lépkedtünk fel a szobánkba.
Egy kellő felfrissítő tusolás után a szobába belépve Charlest az ágyon fekve találom miközben a laptomomon valamit nagyon nézett.
- Mi az?- kérdeztem tőle miközben a vizes hajamat próbáltam igazgatni a fejem tetején.
- Már egyaltalán nem érdekes.- nézett folyamatosan engem, mire felnevettem. Az egyik pólóját használom pizsamának, ami a combom közepéig ér.- Most, hogy végre kijöttél már csak téged akarlak nézni.- állt fel és szorosan magához húzott. Mosolyogva pillantottam fel a szemeibe miközben közelebb hajolva hozzá megcsókoltam.
- Szeretlek.- motyogtam két csók között miközben Charles az ölébe fogott és egészen az ágyig araszolt.
- Én is szeretlek Mia.- pillantott a szemeimbe mosolyogva miközben ledöntött az ágyra és felém hajolva jó hosszan megcsókolt.