𝙺𝚒𝚝ö𝚛é𝚜

‖Bizalom‖

Egész este csak a plafont bámultam és a gondolataimba voltam merülve. Minhot minden áron itt akartam volna tartani, de itt is főnökként ügyködött meg abban sem voltam biztos, hogy maradt volna. Hiszen hiába, hogy vége a Viadalnak, de ugyan úgy Thomas felesége voltam és szerintem ez késként szúrt a szívébe, ahogyan a Brendáéba is. Azt el is felejtettem említeni, hogy az apám elintézte, hogy a Viadal előtt a pap előtt örök hűséget fogadjunk a fiúval és hát roppantul örültünk neki. Az arisztokráciának nem nagyon tetszett, hogy őket "kihagytuk" az első házasságnál, ezért tartanunk kellett még egyet. Nem nagyszerű? A nővérek és az orvos szerint már jobban vagyok, ezért kiengedtek végleg abból a kin kamrából. Miközben elindultam megkeresni Liamet vagy Conort, hogy be költözzek az ő szobájukba. Elmentem Thomas szobája előtt, ahol éppen a fiú felült az ágyban. Gondoltam be nézek, hogy van, ha tegnap elfelejtettem.

-Szia. -nyitottam be. -Hogy vagy? -sétáltam az ágya felé.

-Már jobban. -mosolyodott el. -Ma én is mehetek innen hála az istenek. -nézett az ég felé.

-Veled szóba áll Brenda? -bűntudatom volt, amiért az ő életét is tönkre tettem.

-Nem és veled Minho?

-Tegnap utánam jött, amikor kikészültem az új infoktól, de nem nagyon beszélgettünk pedig nagyon szerettem volna ha mellettem marad. -sóhajtottam fel.

-Szerintem ma megpróbálhatnánk elmagyarázni nekik a dolgokat, mivel úgy hallottam Ellával szakítottak. -itt ledöbbenten néztem rá.

-Tényleg?

-Elvileg.

-Nem tudom, hogy jó ötlet lenne, főleg, hogy tényleg házasok vagyunk.

-Tudom, de ne felejtsd el, hogy mi nem úgy szeretjük egymást. Meg hátha valaki van itt, aki feltudja bontani. -vonta meg a vállát.

-Igaz. Akkor én megyek is. -megöleltem köszönésként és távoztam is, hogy minél hamarabb megtaláljam Minhot.

X

Sokat kerültem, fordultam, de végre megleltem Vince és Owen társaságában. Az utóbbi férfi szúrt ki először.

-Pont most akartalak meglátogatni. -eresztett egy halvány mosolyt és megemelte a kezében heverő alkoholos italt.

-Gondolom. -vágtam vissza. -Beszélhetnénk? -fordultam reménnyel csillogó szemekkel az ázsiai fiú irányába. Csak bólintott és egy félre eső részhez vezetett, ahol megállt velem szembe és össze fonta a mellkasa előtt a kezét.

-Hallgatlak!

-Úgy érzem magyarázattal tartozok amik a Bajnokságon és a Viadalon történtek. -közben az ujjamat majd eltörtem.

-Nem tartozol magyarázattal. Szeretitek egymást Thomassal, ennyi. -indulni készült, de megállítottam a kezénél fogva.

-Csak megjátszottuk. Az volt a feladatunk, hogy szerelmeseknek tűnjünk. Kellettek a támogattok és erre haraptak csak Janson még rátett egy lapáttal. Mi nem akartunk összeházasodni, de nem tehettünk semmit.

-És, amikor lefeküdtetek egymással az is csak egy színjáték volt? -ezeket a szavakat elég nehezen és mérgesen ejtette ki.

-Részegek voltunk és szomorúak. Csak úgy megtörtént.

-Értem. -ennyit fűzött csak hozzá és már távozott is. Szíven szúrt, de jogos volt a reakciója. Remélem, azért a jövőben meg tud nekem bocsátani.

X

Pár órán belül összehívták az egész lázadó csoportot és a forradalom kitöréséről ment a vita, ami már réges régen kitört, de mindegy. Engem felöltöztettek, hogy méltón nézek ki a Kiválasztott címre, nem mint ha az akartam volna lenni. Le is forgattak egy videót, amit szétküldtek és a rabszolgák többsége mellénk állt csak azzal a feltétellel, ha én leszek a forradalom egyik fő szereplője. Röviden nekem kell a parancsnoknak lenni.

-Nem sok lehetséges szövetségese maradt Jansonak és a Rendszernek így eljött az idő, hogy támadjunk. Még néhány fegyverre szükségünk van, ami a holnapi nap folyamán fog megérkezni így a végső leszámolás 2 nap múlva fogja kezdetét venni. -tekintett körbe Victoria. -És Jansot meg a többi zsarnokot élve akarom. -ez volt az a pillanat, hogy tiltakozzak.

-Az apámon kívül mindenkit megkaphat, de ő az enyém lesz. -nem voltam hajlandó ebből engedni, főleg, hogy ilyen mocskosul játszott velem.

-Nem. Élve kellenek, nem halva!-ezt olyan határozottan jelentette ki, hogy tudtam nem fogok itt semmire sem menni.

-Legyen. -mondtam unottan, de nem voltam hajlandó bele törődni, aztán támadt egy remek ötletem, ami kicsit kockázatos lesz, de az apámat holtan akartam látni és úgy, hogy én végeztem ki.