𝙺𝚒𝚝ö𝚛é𝚜

‖Mező‖

3 éve vagyok ezen a borzalmas helyen, de még mindig nem adtam fel a kijárat utáni kutatást, de ne a közepénél kezdjük, szóval...

Elsők között küldtek fel engem is az Alkotók és eleinte elhidegültünk egymástól, de rájöttünk, hogy együtt jobbak vagyunk és ha megosszuk a teendőket akkor otthonos környezettet hozhatunk létre. Amennyire lehet ezt otthonnak nevezni, de fő a pozitivitás. 50-en élünk a több focipályányi nagyságú Mezőn és a vezérünk Evelyn. Kemény és magabiztos csaj és teljesen egyértelmű volt, hogy ő lesz a vezér. Leilani a fejes, ha esetleg történne a lánnyal valami és egyben ő legjobb barátnőm. Ő is elsők között érkezett és csak benne bíztam meg és azóta is. Közvetlenül utánuk következnek a feljebbvalók. Winter a séfek feljebbvalója, akik felelnek az étkeztetésünkért, hogy mindennap finom ételt rakjanak le elénk. Bár szegényes ellátmányt kapunk, de több ez is a semminél. Ruby a pallérok feljebbvalója, ők felelnek a házakért és minden olyanért, amit építeni kell és helyrehozni, de a lány természete nos, elég idegesítő. Állandóan gonoszkodik, undok és mérhetetlenül rosszindulatú. Nem is nagyon szeretnek a pallérokkal beszélgetni a többiek. Kaia a böllérek feljebbvalója és szerintem nem kell ecsetelnem mi az ő munkájuk. Talia az őstermelők feljebbvalója, akik mindennap művelik a földet és veteményeznek. Melissa a tisztítók feljebbvalója, akik szépen mondva utánunk takarítanak és a halottakat temetik el. Hát nem igazán a legjobb meló a Mezőn. És itt következik az én munkám, mivel én vagyok a hírvivők feljebbvalója, akik reggeltől egészen sötétedésig futnak az útvesztőben. Igen egy nagy Mezőn élünk, amit egy labirintus vesz körbe. Mokkás nem?

Szokásosan 4 órakor keltem és még ennyi idő után is bizakodva és energikusan léptem a szekrényemhez, hogy kiválasszam a mai ruhámat. Persze nem sok választásom volt csak egy fehér pólóm és fekete nadrágom volt. Kértem én a múltkor más színű cuccokat, de csak ezeket kaptam, szóval már azóta inkább örülők neki, hogy van mit felvennem. A saját kis tükröm elé léptem és a hajamat hoztam rendbe, mert este nem kicsit feküdtem el. Egyszerű lófarokba fogtam fel és már ki is léptem a folyosóra. Miközben haladtam a kijárat felé hallottam a többi feljebbvaló mocorgását. Csak én vagyok ilyen bolond, hogy korán kellek. A friss levegőre érve rendesen csípet a reggeli hűvös, de a konyhából kiáradó finom illatok enyhítették a hideget.

-Jó reggelt Hope. -sétált mellém Leilani. Általában Evelyn-el ők is korán kelnek, hogy már talpon legyenek a többi társunk ébredése előtt.

-Neked is. -mosolyodtam el közben nyújtózkodtam egy jót. -Új nap, új kihívások...imádom. -szívtam be a hideg levegőt, ami gyorsan lehűtötte a tüdőmet.

-Lassan a testtel. -állt be elém, mert már készültem indulni. Először nem értettem miről hadovál, de aztán leesett, hogy ma egész napos Gyűlés lesz. Baszki.

-Oh, tényleg. -csaptam magam homlokon. -Hát...jó szórakozást hozzá. -veregettem meg a vállát és gyorsan elsiettem mellette csak az volt a probléma, hogy ő is hírvivő volt 1 évvel ezelőtt így hamar utolért.

-Nem mész sehova. -kapott a kezem után és erősen tartott egy helyben, de nem hagytam annyiban és húzni kezdtem magammal.

-Nem Leilani. Tudod jól mennyire gyűlölöm ezeket a Gyűléseket és szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy jobb lesz ha ki maradok belőle. -fordítottam el a fejemet. Nem nagyon szeretnék részletekbe bele menni, de a lényeg sokszor kerültem az orvosi szobára.

-Engem nem érdekel, de mint a fejes parancsolom, hogy jössz. -nézett komoly tekintettel a szemembe.

-Jó, rendben. -sóhajtottam fel.