🍫27.🍓

261 30 16
                                    

NamJoon szemszögéből:

-Találtatok valamit? -teszem fel a kérdést, ahogy vissza érek a többiekhez. Míg én a harmadik sorban beszéltem Hobival, addig ők az első könyvsort nézték végig.

-Én semmit. -tudja le ennyivel Yoongs válaszát.

-Kiválogattunk pár könyvet amiben lehet szó róla, de olyan vastagak, hogy ezer év lesz átnézni őket, ráadásul ez még csak az első sor volt. Még vagy öt soron meg kell néznünk. -magyarázza Jimin.

-És Isa még mindig kint van? -nézek végig köztük, de őt nem látom.

-Mondta, hogy telefonálnia kell a szüleinek. -ránt vállat Hobi.

-De már egy 20 perce itt vagyunk. Ő találta ki, akkor segíthetne is. -zsörtölődik Yoongs.

-Rólam van szó? -ugrik mellénk az emlegetett szamár, nagy mosollyal arcán. -Bocsi, hogy sokáig elhúzódott. Anya sose bírja abba hagyni a beszédet. -magyarázza és végig néz a kiválasztott könyveken. -Hol tartotok? -kémleli borús tekintetünket. Tényleg sok ideig fog tartani, és fárasztó is. Lehet ezért nem jutottam még el eddig a lehetőségig.

-Hát ha rólunk van szó, sokáig. -Kezd bele Yoongs. -Részemről inkább az a kérdés, hogy hány hétig tervezünk itt maradni? Csak mert be akarok foglalni egy olyan kényelmes kanapét. -nézelődik, hogy találjon egy kényelmes fekvő helyet.

-Te tényleg nem változtál. -nevet fel Isa.

-Fogalmazzunk úgy, hogy hű maradt régi önmagához. -bólogat Jinie.

-Isa, azt a sort néztük végig eddig. -szól rá Jimin, mikor a lány az első könyvsorhoz sétál.

-Majd meglátjuk alaposan tettétek e. -mondja ránk se nézve és tovább olvassa a könyvek címét, majd levesz egyet, amit hasznosnak találhat, így az is a már kiválasztott könyvek közé kerül. Az általa kiválasztott könyv külseje barna bőrrel van fedve, rajta arany díszbetűkkel a cím. Nem hétköznapi, az biztos.

-Azt hittem felesleges, de így is bebizonyosodott, hogy jobb ha többen átnézitek. Na de lássunk is neki. Én elkezdem átnézni őket, JIn, te menj a 4. sorra, Jimin, tiéd a 3., Isa megkaphatja a 2.at, és akkor Yoongié az 5., Hobié pedig a 6. Keressetek olyan könyveket amiben szerepelhet a Ran név. Mondjuk régi, benyomásos családok, vagy történelmi könyvek a közel múltból, olyan 100 évre vissza menőleg. A lényeg, hogy találjatok róluk valamit. Ha végeztetek, jöhettek ti is olvasni. Így mindenkinek megfelel? -vázolom fel a tervem. Így biztosan nem hagyunk ki egy sort se, és mindent átnézünk, nem kell kapkodni. Mindenki bólint és elmegy a megadott helyre.

Keresek egy üres asztalt, oda viszem az eddig kiválasztott könyveket és leülök, majd neki kezdek olvasni.

A könyvek átnézése álmosító, fárasztó, és dühítő is, mikor már legalább három vagy hat könyvet átnéz az ember és még midig nem találja amit keres, így feleslegesen elpazarolt időnek érzi. A többiek egyfolytában hozzák a könyveket, négyet, ötöt egyszerre. Tíz perc elteltével már ki se látszok az óriás könyvkupacok mögül.

-Én végeztem. -ül mellém elsőként Isa, és nem sokkal később a többiek is mellém léptek. Több mint 50 könyvet is kiválaszthattunk és az a legszomorúbb, hogy mivel ez még az egyik legkisebb könyvtár a városban, így lehet nem is fogunk semmit találni bennük.

Az órák egyre csak teltek, a könyvek viszont annál lassabban fogyatkoztak, pedig már mindannyian olvastuk őket. Észre se vettem az idő múlását, de mire feleszméltem a könyvtárba már lámpák adtak nekünk fényt, az utcákat pedig közvilágítás tartotta fényben.

-Itt van! A Ranok! Megtaláltam! -kiált fel boldogan Isa. Mind csodálkozva és izgatottan nézünk a könyvre amit a kezében tart. Ez nem az amit ő választott ki legelőször? A borítója barna bőr, rajta arany díszbetűk. Alulra kerülhetett, hisz erre is pakolták a többiek azokat amiket újonnan hoztak.

𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 𝕔𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́2⃣ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]Where stories live. Discover now