𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 𝕔𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́2⃣ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

🍫17.🍓

Egy kis hezitálást és rágódást követően besiettem a házba, de ahogy beléptem, valami nem stimmelt. Már nem csak a napraforgó illatát éreztem. De nem is egy külön illatot, hanem a rózsa és a napraforgó keveredését. Ki a fene van itt?

Idegesen rohanok farkasom illatának kiindulási pontja felé, ahogy pedig beérek a szobába, hát nem az fogad, hogy az ÉN pasimon éppen egy ribanc hempereg?

-Mi a fasz? -akadok ki, mire mindketten rám kapják a tekintetüket.

-Ji..ah..ho...-nyögi ki nagy nehezen nevem Hobi. Nem rá haragszom, hanem a szukára aki rá mászott, mikor ilyen helyzetben van.

-Ki a fene vagy és mit keresel a pasimon? -üvöltöm a ribinek.

-A te pasid? Több mint tíz perce szenvedne, ha nem jöttem volna. Hogy nevezheted a pasidnak, mikor nem is vagy itt vele ilyenkor? -nyávog felém. Hát ezt nem hiszem el. Komolyan még ő van felháborodva.

-Szállj le róla! -parancsolom azonnal.

-Ha annyira a barátnője vagy, add át magad neki, és hagyd, hogy kielégítse magát, ne kelljen tovább szenvednie. -száll le Hobiról, pár lépést el is hátrálva, így én oda tudok sétálni hozzá.

Ahogy oppa közelébe érek, ő azonnal az ágyra teper, és letépi rólam a szoknyám, amit szorosan követett a pólóm is. Biztos eddig vissza fogta magát a másik lánynál. Rám tartogatta magát, ezért pedig csak mégjobban felizgult. Hogy teperjem így magam alá, mikor ő van felettem?

Szemei kéken izzanak, s saját nadrágjától kezd megszabadulni, míg én magamat próbálom felkészíteni a következő percekre. Nem lesz olyan vészes, nem igaz? Csak belém vágja magát, megbasz és kiterül, nem? Farkas vagyok, hamar begyógyulok ott lent is. Az meg hogy fájni fog ráadásul ez lesz az első alkalmam, nem jelent semmit. Csak le kell nyugodnom...

Ahogy kinyitom szemem Hobi teljesen meztelen teste fogad, így meglátom méretét is. Nem volt arról szó, hogy neki ekkora! Mármint ezerszer nagyobb mint gondoltam. Ezzel a bazi nagy dákóval fix nem fér belém. Aaaahj, kurvára ketté fogok szakadni odalent.

Könnyeim akaratom ellenére is megindulnak, ahogyan szeretett farkasom letépi alsóneműmet. Nem fog menni. Nem vagyok erre felkészülve. Reszketve tör ki belőlem a zokogás, nem így akartam az első alkalmam. Csukott szemmel várom hogy megtörténjen, de csak egy hangos puffanást hallok, mire kipattannak szemeim.

Hobi ellökte magát tőlem és a földön végezte, görcsösen megfeszülve. Világító tengerkék szemeit rám emelte. Már hegyes fogai is előjöttek és illata már biztosan több kilométeres körzetben érezhető.

-Menj ki. Nem most. -sziszegi felém vergődve. Nem akarom itt hagyni így...Nem akarom hogy a ribanc elégítse ki, de én egyszerűen nem állok készen rá és ezt ő is látja.

-Ne haragudj. -sírtam az ágyon felülve.

-Csak menj. -szorítja össze szemit mondata végén.

Az eseményektől remegve kelek ki az ágyból, majd könnyeimnek utat engedve kiszaladok a szobából, egyenesen a fürdőszobába, hogy magamra vehessek egy köpenyt.

A vécé fedelét lehajtom, hogy arra ülhessek. Fejem kezeimbe temetem.

Nem hiszem el, hogy nem voltam képes arra amire mindenki más képes. Hagyom, hogy egy vad idegen csaj vegye kezelésbe a pasim. Ráadásul ezzel már el is veszíthetem, ha a teóriák igazak. Az lesz az igaz szerelmed aki ott van veled a láznál...Mi van, ha igaz? Komolyan azt a rózsás ribit fogja szeretni helyettem? Miért nem voltam képes ott maradni egy helyben? Ez után már semmi sem lesz a régi...Mindent elronthat.