A Sárkány, Akit Senki Nem Szeret /Aemond Targaryen/

30 - Éljen soká a félszemű herceg

Jessamyn hátát büszkén megfeszítve állt férje oldalán a Segítő bejelentése alatt.

Otto Hightower hangja még mindig feszültségtől volt terhes, azonban a király két ájulat között elhörgött parancsa egyértelmű volt.

A korona - még ha ideiglenesen is - Aemond Targaryen fejére került.

A lány zafír ruhát viselt, és tűzcsókolta haja szabadon omlott vállaira, ahogy feltekintett férje arcába, amit kérésének eleget téve ezúttal nem takart szemfedője. A csarnok legtávolabbi sarkában szorongó nemes is tisztán láthatta a herceg sebhely keretezte szemgödrében az ékkő ragyogását, melynek árnyalata tökéletesen megegyezett Jess öltözékével.

Aemond viszonozta asszonya pillantását, violaszín merült meg a smaragdban, majd a férfi büszke tartásban felsétált a lépcsőkön, és úgy foglalta el a vastrónt, mint aki arra született. Magabiztos hangja betöltötte a teret, ahogy a Tékozló Herceg alávaló merényletéről, a sebesüléseivel küzdő dicső királyról, majd a háború következő szakaszáról beszélt.

Jessamyn tudta, hogy ismét minden megváltozott.

-----------------------

A következő napok gyorsan teltek, a korona nehéz tehernek bizonyult Aemond fején.

Jess még sosem volt büszkébb férjére, mint most, hogy láthatta, hogyan próbál a férfi egyre-másra helyes döntéseket hozni egy eleve helytelen helyzetben.

Jessamyn nappalait a fiatal királynéval töltötte.

Helaena kísértetté vált, keveset szólt és még kevesebbet evett, aludt. A lány egyre tanácstalanabbul ült a szívének kedves, fiát gyászoló anya oldalán, s próbálta őt szelíden visszaterelni az élethez.

Az éjszakákat Jessamyn szorosan a herceg karjába simulva töltötte, a reggeli napfény pedig rendszerint sárkányt lelt a lábai között.

Aemond félt.

Felesége látta kemény pillantásában, mind ritkábban feloldódó, merev maszkot viselő arcában, és a kétségbeesett módban, ahogy őt ölelte. A lány iker érzéseivel viaskodva viszonozta minden gesztusát, a gyengéd hangú vallomásokat és érintéseket éppúgy, mint a vad harapásokat és durva szavakat.

-----------------------

Daemon már akkor dühöngött, mikor belépett Harrenhal csarnokába, ahol tábornokai vártak rá.

- Tehát? Hol van? - kérdezte, és pillantását Lord Greyre emelte.

- A Folyóvidéken látták utoljára, uram. De hírnökeink szerint már vissza is tért Királyvárba.

- Úgy érted, visszatért Királyvárba azután, hogy felperzselte a fél Folyóvidéket, ezzel együtt megsemmisítve a csapataink ellátmányait?!

Daemon Targaryen haragja hirtelen volt, és a kardja alulról szelte ketté az előtte álló ostoba férfit, hogy annak még legyen ideje megbánni bűneit halála előtt. Sötét Nővér elegáns ívben hasította fel a szánalmas alakot, lágyéktól mellig, majd a vállán át távozott belőle.

Ettől megnyugodván a Tékozló Herceg lassú mozdulatokkal letörölte kardjáról az azt borító változatos nedveket. Tehát így állt a helyzet.

Őszintén megörült, mikor Aemond régensségéről értesült. „Végre valaki, aki tudja, hogyan kell mulatni." - gondolta akkor.