A Sárkány, Akit Senki Nem Szeret /Aemond Targaryen/

27 - A herceg tévedése

Jess a férjével közös lakosztályuk étkezőhelységének kanapéján ült. Egyre kevésbé látta a kezében tartott könyvet, és bár a nap lassan eltűnt a láthatáron, a probléma nem a megvilágítással volt. A herceg továbbra sem mutatkozott.

Végre nyílt az ajtó, és Jessamyn feltekintett. Aemond néhány bizonytalan lépés után megtántorodott és megállt a szoba közepén.

- Részeg vagy? – csattant fel a lány, miközben a könyvet maga mögé hajította és felpattant.

Aemond nyersen felnevetett.

- Nem, de szeretnék.

Jessamyn megállt előtte és végigmérte. A férfi ruháiból víz áradt, és bal válla természetellenes szögben állt.

- Megsérültél? – kérdezte hitetlenkedve.

- Elhülyültél?! – kérdezte ő.

Jess eddig sem jelentős önuralma elhagyni készülte a szobát.

- Egyelőre kettőnk közül te vagy az, aki egy teljes napra eltűnt egyetlen szó nélkül, majd félholtan és haltól bűzlőn állított haza!

- Igen, látom is, hogy lassan eszed veszi az aggodalom... De lehetne, hogy helyre tedd a vállam, mielőtt a csizmámba vizelek a fájdalomtól?!

- Hívom a mestert. – húzta el a száját a lány.

- Pokolba a mesterrel! – mordult fel a herceg.

Jessamyn megadóan sóhajtott.

Intésére a férje helyet foglalt az egyik étkezőszéken, ő pedig óvatosan lefejtette róla a csuromvizes ruhát, majd válla fölé hajolt. Összeszorította fogait, és emlékeztette magát, hogy tett már ilyet, nem is egyszer. Bátyjainak kószáló végtagjait számtalanszor kellett helyre raknia, mikor azok nem akarták, hogy lebukjanak egy-egy verekedéssel, vagy egyéb turpissággal anyjuk előtt. Aemond sárkányüvöltésébe beleremegtek a falak, ahogy kificamodott karja a helyére került.

- Köszönöm. – suttogta és ép karját az immár előtte álló lány dereka köré fonta, homlokát annak melléhez hajtva.

- Bűzlesz. – morogta Jess, és megpróbált ellépni mellőle.

A herceg utána nyúlt és térdére vonta.

- Aemond ne... - megpróbált elhúzódni, de a férfi erősen tartotta, ráadásként pedig arcát is a nyakába fúrta.

- Sssh. Semmi baj, megfürödhetsz velem. – Jessamyn enyhülőn felnevetett, de azért férje lapockáig érő hajába markolva hátrafeszítette fejét.

- Förtelmes vagy.

A herceg úgy nevetett fel, mint akinek a világ legszórakoztatóbb emléke jutott eszébe.

- Igen, én vagyok a szükséges rossz.

- A fejed is beütötted? – kérdezte a lány felvont szemöldökkel.

----------------------------

Mikor már a kádban ültek, és Jess befejezte a férfi hajának ápolását, csak akkor tette fel a kérdést.

- Mégis mit műveltél?

- Vhagarral voltam. Egy új trükkön dolgozunk, szeretnék a nyeregből átjutni a szárnyára, hogy onnan átugorhassak egy másik sárkányra.