A Sárkány, Akit Senki Nem Szeret /Aemond Targaryen/

51 - Észak & Dél

Két héttel később a kelő nap Aemondöt és Jesst vitorlát bontó hajójuk fedélzetén találta. A mögöttük zajló jól szervezett káosznak köszönhetően lassan elhagyták Királyvár kikötőjét.

- Gondolod, van rá esély, hogy Daemon túlélte? – kérdezte a lány a távolodó várost szemlélve.

- Szerintem sosem tudjuk meg. – válaszolta és önkéntelenül is elmosolyodott. Őszintén nem tudta volna megmondani, hogy milyen válaszban reménykedett.

- Daeron?

- Írtam neki, egyszer talán utol is éri a levél. Ötletem sincs, merre keveri a bajt. De felőle aztán egészen biztosan hallani fogunk, ha egyszer hazatér.

A lány szótlanul szemlélte az arcán hullámzó – valószínűleg kissé vegyes - érzelmeket, mert végül jobbnak látta témát váltani.

- Meddig maradunk?

- Ameddig szükséged van rá. – vont vállat, majd feltette saját kérdését. – Mit gondolsz, mit fogsz találni, ha hazatérsz?

Jess értette a kérdés irányát. Elfordította arcát és a vizet kezdte bámulni.

- Szerintem az anyám halott.

- Ezt gondolod, vagy ezt szeretnéd? - leereszkedett a hajókorlátra, hogy sérült lába terhén könnyítsen, és pillantását kedvese szomorú tekintetébe akasztotta.

- Kostā qringaomnon agast aōha ābrazȳrys sīkuda jēdi gō bringing Sīkudi Nopāzmi va aōla. - „Asszonyod ellen hét ízben véthetsz, de mindannyiszor a hét poklok egy lezáró pecsétjét töröd fel." – idézte a herceg kedvenc kötetéből. – Atyám nem, hogy szeretni, tisztelni is teljességgel képtelen volt az anyámat. Vele ellentétben a gyermekeit rajongásig imádta, élen velem. El sem tudom képzelni, milyen lehet így élni.

- Akkor sem... - kezdte volna, de Jess közbevágott.

- Persze, hogy nem. De változtat ez bármin is?

Aemond összeszorította fogait, és inkább megtartotta magának véleményét. Milyen jogon ítélkezik ő más elfuserált családtagjai felett? Felesége következő mondata kizökkentette gondolatmenetéből.

- Gondolom, sietnél tovább Sárkánykőre.

- Nem mondhatnám. – rázta fejét. – Tudom, mit mondtam, és komolyan is gondoltam. Ki akarom deríteni, hogy ű valóban tartozhatok-e két sárkányhoz. De nem siettetném. Vhagar nem csupán hozzám tartozott, mindent, ami vagyok, neki köszönhetek. A lényem része volt, és vele úgy érzem meghaltam egy kicsit én is.

Kedvese pillantása többet ért ezer szónál, de ennek valószínűleg nem volt tudatában, mert rajtakapottan pirult el, mikor magához húzta. Elégedetten elmosolyodott, mikor ajkuk összeért és asszonya valósággal a karjaiba olvadt. Nagyon is hiányzott már neki, hogy a lány mást is lásson benne, mint sérüléseit.

----------------------------

Aemond egyedül ébredt kicsiny hálókamrájukban. Egy pillanatra rémülten kapott Jess hűlt helye után, azután önmagát korholva visszadőlt a párnákra. Asszonya bizonyára reggeli után nézett, a főváros elhagyása óta látványosan visszatért az étvágya. Önelégülten vigyorogva idézte fel elmúlt éjszakájuk emlékeit.

'Jessamyn épp a kabinban sétálva altatta fiukat, mikor belépett az ajtón. Tisztában volt vele, hogy a lány annak ellenére is figyeli lépteit, hogy nem fordult felé, hát nagyon ügyelt rá, hogy az átkozott bokamerevítő és a bot ellenére is egyenletesen járjon.