A Sárkány, Akit Senki Nem Szeret /Aemond Targaryen/

22 - A boszorkány meséje

Reggeli ébredezése közben Jess bizonytalanul mozdult meg Aemond oldalán, de mielőtt akár csak felülhetett volna, a herceg ellenálhatatlan erővel visszahúzta magához egy hosszas csókra, minek láttán a gyanútlanul besereglő szolgálók egyként inaltak ki.

- Cole vár. – suttogta a lány és tenyerét a fölé hajló férfi mellkasának támasztotta.

- Hadd várjon. – morogta Aemond arcát felesége hajába fúrva, de végül vonakodva átengedte őt a szomszéd szobában toporgó Serának.

-----------------------

Aemond valahol északon kószáló gondolatait bátyja futótűzzel kapcsolatos javaslata gyorsan magához térítette, és hitetlenkedve bámult a Bohóc Királyra a kistanács asztala felett.

Aegon véleménye szerint Vhagar képességeit jobban ki tudták volna aknázni, ha a főváros házai alá futótüzet telepítenek, ezáltal a herceg hosszabb utakra is elhagyhatta volna a Királyvárat.

- ... és egy esetleges ostrom esetén egyszerűen megnyitjuk a kapukat a Feketék serege előtt, majd rájuk gyújtjuk a várost. - fejezte be lelkesen.

Aemondnek támadt egy-két ellenjavaslata a király képességeinek hasznosabb kiaknázására vonatkozóan, amit nem is tartott magában.

-----------------------

Sera lesütött szemmel surrant el az ajtófélfának támaszkodva álló herceg mellett.

- Leengedve jobban szeretem. – mondta, miközben Jessamyn egy utolsó kritikus pillantást vetett magára a tükörben, majd felemelkedett és felé vette az útját.

- Kár, hogy senki nem kérdezte. – mosolygott rá angyalian. Hagyta, hogy Aemond karjait dereka köré fonja és magához húzza, de két ujját a férfi ajkára fektetve megállította mozdulatát. – Menjünk, mielőtt még Alicent úgy néz ránk.

- Hogyan is? – elkapta és végigcsókolta felesége vétkes ujjait, aztán ha már ott járt, a többit is.

Jess egy pillanattal később felháborodás, lenézés és rémület érdekes kombinációjával nézett vissza rá, ő pedig borzongva figyelte mímeskedését.

- Ezt soha többé nem akarom látni. De azt azért elárulom, hogy ez az anyám alap arckifejezése. – kézen fogva magával húzta a kuncogó lányt.

Útjuk során nehezére esett levennie szemét a smaragd függőt és hattyúszín ruhát viselő asszonyáról, és ahogy hüvelykujjával végnélküli motívumokat rajzolt annak kézfejére, eszébe jutott az első alkalom, mikor ujjaikat egybefűzték.

Jessamyn szinte pontosan úgy festett, mint azon az estén, a herceg akkori és mostani érzelmeit azonban egy világ választotta el egymástól. Talán egyszer elmondja neki. Talán.

Mikor helyet foglaltak az asztal körül, észrevette a határozott mozdulatot, amellyel Jess a sült malacot elhúzta előle és inkább nővére elé helyezte. Sosem mesélt neki arról az esetről Aegonnal, a fattyakkal, na meg a szárnyas disznóval. Mégis tudta. Nem meglepő, rengeteg mindent derített ki környezetéről rövid idő alatt is. Gyengéd mosolyt küldött felé, amire meglepett pillantás volt a válasz. Tehát mégsem tudta. Egyszerűen csak észrevette, hogy a herceg még véletlenül sem evett disznóhúst. „Érdekes."

Bátyja hangja térítette magához.

- Igazán nagyon... meghitten vagytok. – Aemond hátradőlt székében, egyik kezét felesége székére ejtette és jeges pillantást küldött Aegon felé. Az gyorsan elkapta tekintetét és evéshez látott.