Helaena mindvégig Jess mellett volt.
Édes Helaena, aki jámboran hallgatott, mikor sógornőjét elragadták indulatai, és férjére kígyót-békát okádva szórta átkait, káromolta az isteneket, vagy tulajdon atyja becsvágyát, mindent és mindenkit, nem ritkán a keze ügyébe kerülő tárgyakat sem kímélve.
Helaena, akinek törékeny karjai megingás nélkül tartották meg Jessamynt, ahogy kiapadhatatlannak rémlő könnyeit az ifjú királyné vállába sírta.
Helaena, aki vele együtt nevetett minden alkalommal, mikor megosztotta vele a legostobább, legapróbb emléket is, ami családjáról eszébe jutott.
És azután újra tűrt, ringatott és hallgatott megint, mikor mindez kezdődött elölről. A napok csigalassúsággal vánszorogtak, s váltak hetekké. Jess csak egyetlen olyan pokoli időszakot tudott volna felhozni életéből, ami akárcsak megközelítette mostani szenvedéseit. Amikor elveszítette első gyermekét, férjét. Csakhogy azok a sötét idők valósággal elhalványultak a mostaniakhoz képest.
A lány nem tudta elképzelni, vajon milyen vétkekért vezekelhet ezúttal. Mi olyan borzalmat követett el életében, amivel kiérdemelte, hogy családja gyilkosa legyen az életre szóló társa?
Vagy valóban olyan istenkáromlás volt atyja ambíciója, hogy ezért egész vérvonala megszakadásával kellett felelnie?
Jessamyn keservesen gyötrődött, de egy pillanatra sem mulasztott el hálásnak lenni az oldalát el nem hagyó, angyali türelemmel megáldott társnőjének. Igen, elveszítette fivéreit, de talált egy nővért.
Lelki kínjaihoz testiek is társultak. Mérhetetlenül megszenvedte új, ágyhoz kötött életét. Levegőre, szabadságra, mozgásra vágyódott, tennie kellett valamit, mert lassan attól tartott, hogy józan esze is elhagyja. Áldott állapotát inkább érezte áldatlannak. Új, elmaradhatatlan társává a reggeli rosszullét szegődött, aminek egyetlen örömteli következménye az lehetett volna, ha láthatja az ágyát megosztó herceg undortól terhes arcát, de férje még ezt is megtagadta tőle. Vértanúi türelemmel, rezzenéstelen arccal cserélgette ágytálait, fogta hátra haját, vagy kínálta friss vízzel.
Mellei már most erősebben feszültek a megszokottnál, és ami a haját illette... Ha eddig dús, göndör fürtjei oroszlánsörényre emlékeztettek, akkor haja immár inkább hasonlított egy őrült boszorka üstökére. Jess arcát könnyek áztatták, valahányszor Sera sűrű szabadkozások kíséretében megkísérelte kibontani nehéz fürtjeit.
Éjszakánként álmatlanul feküdt ágyában, s kevéssé vigasztalta, hogy a mellette fekvő férfi légvételeiből pontosan tudta, hogy ő is éberen bámulja a nyitott ablakon beszűrődő hold fényét.
Gyakorlatilag némán éltek egymás mellett. Aemond többé nem hagyott leveleket maga után, hogy biztosítsa róla, visszatér hozzá, olykor napokra is eltűnt egyetlen szó nélkül, s mind gyakrabban tért haza egyre komolyabb sérülésekkel.
----------------
A herceg tudta, hogy felesége szenved.
Sajnos érzése szerint távollétein kívül semmi mással nem tudott örömet szerezni Jessamynnak, pedig hovatovább már csak az álmatlanul töltött éjszakákra tért haza, s távolról igyekezte minél inkább biztosítani asszonya kényelmét. Egyetlen megnyugvása az volt, hogy tudta, Helaena nap nap után ott ült a lány oldalán a hűvös szobában.
Ha a háború ütemét vissza is vetette a két jelentős szereplő, a Velaryon flotta és a Karstark sereg pusztulása, a csata kegyetlenségét csak tovább fokozta a veszteség.
VOUS LISEZ
A Sárkány, Akit Senki Nem Szeret /Aemond Targaryen/
FanfictionKarakterhű Aemond Targaryen ábrázolás, tehát távolról se várjatok bájos herceget. Ellenségekből szeretők történet, kényszerházasság, szarkazmus és szex. A női főhős Jessamyn Karstark, egy tiszteletreméltó északi hölgy, a lehető legmocskosabb fantázi...