A Sárkány, Akit Senki Nem Szeret /Aemond Targaryen/

28 - Kérj szépen

Aemond lakosztályukba lépve a fürdőkádban találta feleségét. Egy pillantás elég volt hozzá, hogy a szolgálólány rémülten iszkoljon ki a bejárati ajtón. Jessamyn arcán elégedett mosollyal figyelte, ahogy a herceg a kád mellé térdelt és egy szivacsot felmarkolva gyengéd mozdulatokkal mosdatásához látott.

Tudta, hogy a férje menekül, hogy egyébként sem elhanyagolható szexuális étvágyát csak tovább fokozták az elmúlt napok eseményei, amikkel egyelőre képtelen volt mit kezdeni. Jess mindent megtett volna a férfi kínjainak enyhítésért, de ezúttal nem akadt olyan varázsszer készletében, ami segíthetett volna. Nem tehetett mást, mint várt.

Várta, hogy Aemond magától bogozza ki a történtek feletti érzelmeinek kusza hálóját, vagy hogy a segítségét kérje a következő szint eléréséhez. Hogy melyik utat választja, annak eldöntése még váratott magára. Viszont, ha a hercegnek jelen állapotában az ő testére volt szüksége, hogy lelke viharait lecsillapítsa, Jessamynnak az sem volt épp ellenére.

- Mhmm. – mondta bőbeszédűen, a férfi nevetésétől kísérten, mikor az a szivacsot elfeledve combjai közé csúsztatta kezét.

Elégedetten felnyögött, és hátrahajtotta fejét, ahogy Aemond ügyes ujjai egyre közelebb és közelebb sodorták orgazmusához. A herceg előrehajolt és szájába vette az egyik hegyesen ágaskodó mellbimbóját, ő pedig egyre inkább ívbe feszülő háttal, a kád peremét görcsösen markolva élvezte férjének minden egyes érintését.

- Mondd el, mit akarsz. – a férfi hangja lágyan perzselte arcát, ő pedig fátyolos tekintettel pillantott fel rá.

- Téged. – mondta egyszerűen, mire Aemond ismét felnevetett. – Nos, ez végül is megoldható... Nincs más dolgod, mint szépen megkérni.

- Tessék?! – férje önelégült mosolyát látva pontosan tudta, hogy véresen komolyan gondolja. Megbotránkozva nézett rá.

- Azt akarom, hogy kérj meg szépen. Azt akarom, hogy könyörögj a gyönyörért, amit csak én adhatok neked. – Jess szinte fizikai fájdalmat érzett, de ellökte az őt cirógató kezet.

- Nem. – hangja biztosabban csengett, mint amennyit magában érzett. Észvesztően kívánta a férfit.

- Sajnos akkor... - Aemond sóhajtva lábra állt és letekintett rá. – Nem segíthetek.

Hátat fordított neki, és már az előszobában járt, mikor a lány valóságos fúriaként kiemelkedett a vízből. A herceg épp az asztalra hajította kardját tartó övét, mikor utolérte.

- Hercegem. – mondta és hízelkedve hozzádörgölőzött.

Tudta, hogy Aemond számít támadására, azt pedig csak remélhette, hogy a támadás természetét nem sikerül idejében felmérnie. Sajnos az asztalon fekvő fegyverek túl messze voltak, de ha jól ismerte férjét – már pedig – akkor az még legalább két pengét tartott magán.

Tenyerét végigfuttatta az önelégülten vigyorgó herceg mellkasán, végigvezette derekán, végül pedig hátára simította. Ábrándosan nézett fel rá, a teljes hatás kedvéért alsó ajkát is fogai közé harapta.

- Kérlek... - egy villámgyors mozdulattal kirántotta a férfi derekára simuló keskeny övbe rejtett apró tőrt, és a nyakára szegezte.

Aemond arcán elismeréssel vegyes csodálat tükröződött.

- Válassz. Megkefélsz, vagy halott vagy.

A herceg szemfényvesztő gyorsasággal kapta el, Jessnek meglepődni sem volt ideje. Férje egyik kezével csípőn ragadta, másik pedig a fegyvert tartó kezére simult, de nem próbálta meg elvenni tőle, mindössze fixálta azt.

Aemondnek esze ágában sem volt elrontani az izgató játékot, de azért idő előtt sem kívánt távozni az élők sorából a meglepett lány egy esetleges, véletlen mozdulata okán.

Mikor Jessamyn már az asztalon ült, elengedte a pengét tartó kezét, és rögtön érezte, hogy a tőr erősebben nyomódik a torkához. Elégedetten elvigyorodott, és nadrágja kioldásához látott.

A lány szemei mohó tűzzel csillantak fel, mikor Aemond kézbe vette nagyon is éber férfiasságát, és belépett a lábai közé. Tekintetét Jess szemébe fúrta, miközben combjába markolt, és egyetlen könyörtelen mozdulattal, a lehető legmélyebben beléhatolt.

Jessamyn levegő után kapott, ő pedig kicsavarta kezéből a pengét, és az asztalra taszította, közben pedig egy pillanatra sem szüneteltette csípőjének erőteljes lökéseit. Keze hamarosan utat talált magának a lány csiklójához, melyet nyers gesztusaival szöges ellentétben álló gyengédséggel kezelt.

Elégedetten hallotta a ténykedését követő, egyre hangosodó nyögéseket. Asszonya álomi melleire vetette magát, nyelvével a még mindig nedves bimbókat kergetve, a lány érzékeny bőrét finoman harapdálta. Jess kezével-lábával átölelte, és megbicsakló hangon nyögte ki parancsát.

- A nyakam. – Aemond készségesen hajolt előre, hogy felesége eme, érintésre roppant érzékeny testtájékát ostrom alá vegye. Közben egy pillanatra sem szüneteltette ütemes, mind jobban gyorsuló mozgását, Jess fenekére fonódó lábai pedig minden alkalommal még erősebben rántották közelebb, még közelebb.

Csókjai felvándoroltak a lány nyakán, és a következő parancsot meg sem várva fogai közé vette asszonya fülcimpáját. Jutalma nem maradt el, érezte, ahogy Jessamyn falai összeszorulnak körülötte, még egy utolsó döfés és a lány már repült is, körmei olyan erővel szántották végig a férfi hátán, hogy a vére is kiserkent. Aemond elégedetten felmordult ahogy a finom fájdalom tovább fokozta élvezetét. Jess ajkán az ő nevével adta át magát az élménynek, ő pedig elgyönyörködött kedvese kipirult arcában, s mélyet lélegzett bőréből.

Mikor felesége elcsendesedett karjaiban, újra mozogni kezdett, Jessamyn bátorító csókjaitól kísérve koncentrált immár a saját élvezetére. Tudta, hogy minél gyorsabbnak kell lennie, gyakorta előfordult, hogy asszonya a csúcson túljutva már nem talált élvezetet együttlétükben, túlontúl érzékennyé vált az ilyetén érintésére.

Nem akart fájdalmat okozni, gyakorlott mozdulatokkal, pillanatok alatt jutott el az önkívületi állapotba, közben arcát Jess nyakába temette, a lány pedig továbbra is minden végtagjával őt ölelve, egyik kezét hajában feledve simult hozzá.

Ahogy lassan visszaereszkedett, magában elmondott egy néma hálát a pillanatnyi békéért, gondtalanságért. 

Homlokát Jesséhez támasztva, orrát az övéhez dörgölve érthetetlen szavakat mormolt. Asszonya nevetve szorosabbra vonta karjait körülötte, és egy percre így maradtak. 

-------------

A következő rész címe: Szemet szemért... és mind tudjuk, ez mit jelent!