Ambusti éjszaka egészen kihaltnak tűnt. A főfutam végeztével már csak néhány kisebb verseny maradt hátra, aztán vége az idei Quinque Kupának.
Végigsétáltam az utcákon, egészen a verseny miatt érkezet forgatag legszéléig, ahol most az éjjeli őrök vigyázták a rendet. Ketten voltak, és egy kis tüzet fogtak közre, hogy melegen tartsa őket a hideg éjszakai levegőtől. Amilyen meleg tombolt nap közben, olyan hűvös lett éjjelre.
Mielőtt kiléptem volna az árnyékok közül, megtorpantam, és lenéztem a kezemben tartott tekercsre. Miután megírtam mindent Gearaldnak, ezt küldte vissza, azzal az utasítással, hogy érjek a Perzselt Városba, mielőtt az Őrzők elhagynák, és adjam át üzenetét a város őreinek. Azt is tudtam, mi áll a levélben, és hogy ez tényleg késleltetni fogja őket. Csupán azt nem tudtam, hogy valóban át akarom-e adni a levelet.
Egész életemben próbáltam megérteni Gearald vágyát a hatalom és a Pusztítás Köve iránt, de még mindig nem sikerült. Most pedig minden erejével az Őrzők ellen küzdött. Kötelességem volt Gearald parancsát követni, belül mégis azt éreztem, helytelenül cselekszem. Gondolom ezért neveztek gyengének.
Hirtelen tompa fájdalom hasított az alkaromba, mire visszaemlékeztem, mi is a feladatom. Így végül vettem egy mély levegőt, és kiléptem a fényre.
– Üzenetet hoztam – mondtam, és átadtam a levelet az őröknek. Kitekerték és elolvasták, majd bólintással jelezték, hogy intézkednek.
A dolgom ezzel elvégeztem. Ideje volt továbbindulnom Solitudinembe. A városon kívül váró lovamhoz mentem, felültem rá, és vágtába ugrattam. Nemsokára messze magam mögött hagytam Ambusti központjának fényeit, magányosan szelve a pusztát.
VOCÊ ESTÁ LENDO
A lángok ébredése
Fantasia~ A Varázskövek sorozat második része ~ Brandt, Marea, Rayan, Calais és Terrah miután megismerik a Kövek titkát, visszatérnek Regulusba, hogy Rayan átvegye a hercegség trónját. Azonban Brandtet szólítja a Tűz Köve, így a csapatnak hamarosan útra kel...
