Scholae et preafectus! (Girls und Panzer fanfic)

31. rész Barátokkal

Újra május, újra szülinap. A vezetőség megint úgy gondolta, hogy jó ötlet estélyiszettet adni, de már lassan nem is bánom. Most úgy látszott, minden csendes, senki sem említette, hogy szülinapom lesz, még Soma sem. De hát ő honnan is tudná? Miközben ő valahol máshol lógott, kopogtak az ajtón. Kinyitottam.

-Tudnál segíteni?-kérdezte a küszöbön Yor.

-Éppen miben?-kérdeztem.

-Meg tudnál tanítani főzni valamit? Hiányzik a házikoszt, de én nem nagyon tudok főzni-mondja Yor.

-Nem tudsz főzni?-lepődtem meg.

-Maradjunk annyiban, a takarítás az én igazi tehetségem-mondta Yor.

-Rendben, jövök. Végülis a kormányzó a népért van-jövök ki a házból.

Elsétáltunk a Yunkushoz.

-Mit szeretnél enni?-kérdeztem.

-Valami egyszerűen tanulhatót-mondta Yor.

-Krumplirizottó?-mutattam egy zsák krumplira a zöldségeknél.

-Miért ne?-kapta fel fél kézzel a 5 kilós csomagot Yor.

Összevásárolgattunk, majd a kasszánál Yor kifizette. Elhoztam a tankot, szóval elvittem a hozzávalókat. Ahogy odaértem, Yor csodával határos módon már a ház alján várt.

-Segítsek?-kérdezte.

-Lehetne-bújtam ki a 35M-ből.

Erre ő odajön, és egyik kezével a krumplit, majd a másikkal a többit egy csepp izzadtság nélkül kiemelte, és az ő elég gyors sétatempójával felvitte a lépcsőn. Alig tudtam tartani vele a tempót.

-Szóval hogy is kell kezdeni?-toporgott Yor.

-Előkészíteni az alapanyagokat, szóval a zöldségeket elmosni, majd meghámozni és felvágni kell-magyaráztam.

-Igenis-rohant a konyhába Yor.

Én még elmentem a mosdóba, és a 2 perc alatt, amíg távol voltam, Yor mindent meghámozott és felvágott.

-Ezt hogy csináltad?-csodálkoztam.

-Biztos valami családi örökség-mosolygott furán Yor.

-Ha ezzel megvagyunk, készítsük elő a húst-mondtam tovább.

-Húst?-hökkent meg Yor.

-Talán vega vagy?-néztem rá.

-Nem, de én húshoz bizony nem nyúlok! Ahhoz már tényleg nem értek!-hadarta Yor.

-Akkor hadd segítsek-fogtam karon Yort.

Odatoltam Yort az asztalhoz, és elkezdtem mozgatni. Közvetetten vágtam a húst. Úgy a felénél Yor ellökött magától, és elkezdte maga vágni a húst.

-Nagyon jól csináltad!-tettem a kezem Yor vállára.

-Rájöttem a titkára. Nagyon óvatosan, vagy mehet a levesbe a vágódeszka is-kuncogott egy kicsit Yor.

-Most jön a főzés. Van időzítőd?-kérdeztem.

-Mi az az időzítő?-kérdez vissza Yor.

-Tudod, az a tenyérnyi darab műanyag, ami csipog, ha kész-magyaráztam neki.

-Még mindig nem tudom, miről beszélsz-mondja Yor.

-Várj öt percet légyszi. Hozok egyet. És addig ne nyúlj semmihez!-suhantam ki az ajtón.

Beültem a tankba, elmentem a legközelebbi boltba, és vettem egyet.

-Tessék-rohantam vissza a lakásba.