Tragikus Életem A Fiúkkal (5sos FF)~BEFEJEZETT~

3.

-Én még mindig nem hiszek a fülemnek, hogy te tényleg hallás után játszottad le... - nevetett Mikey. Ezt a témát már közel három órája firtatták a srácokkal.
Előkapta a gitárját, és engem is megkért, hogy vegyem elő. Megtettem amit kért.
-Akkor most fejből kipattant hangokat fogok lejátszani. És csak utána bizonyosodom meg. -belekezdett a játékba. Bonyolult fogásokkal gitározott. Ráadásul gyorsan. Figyeltem a hangokat, majd végzett.
-Na hadd lássam! - nevetett, mire a hallott hangok alapján lejátszottam én is az előbb elhangzottakat. Tátott szájjal figyelt, míg a többiek röhögtek rajta.
-Ne bassz... tényleg tehetséges... - ámuldozott, miután végeztem és leraktam a gitárt.
-Most már hiszel neki Clifford? - nevetett Ashton.
-Ilyen nincs... hogy?
-Na srácok, lépjünk már túl és foglalkozzunk azzal, amiért valójában itt vagytok! - csapta össze a tenyerét Calum.
-Elején se azzal foglalkoztunk, hanem zenéltünk. - forgatta meg a szemét Luke.
-Mindegy. Szóval. Akkor mindenki benne van, hogy alkotunk egy bandát?
-Persze. - mondták kórusban.
-Akkor rendben. De... Kell a bandának egy név is...
-Így nehéz lesz. - sóhajtva ült le Ash.
-Én már gondolkoztam a neven, szóval van ötletem. - vigyorodott el Mikey.
-Na halljuk. - nevetett fel Cal. - Remélem nem szokásosan perverz...
-Hagyj már! - nevetett ő is. - Az egyik amin gondolkoztam, az a Bromance.
-Bromance? - csattantak fel egyszerre. - Ne már. Ha már Anit is bevesszük, akkor valami olyat ami nem... ilyen.
-Jó... jó... A másik a 5 Seconds Of Summer.
-Ez jól hangzik. - szólaltam meg hirtelen. - Ha csak röviden is mondjuk el, akkor is jól hangzik.
-Akkor 5 Seconds Of Summer? - nézett körbe Ash. A többiek bólintottak. - Akkor srácok, a banda neve hivatalos. Most már csak a dalok hiányoznak, és némi ismertség.
-Ennek örömére játszunk videójátékokkal! - pattant fel vigyorogva Mikey, de egyből leült, miután mindenki lehurrogta.
-Haza kéne mennünk. Tudod jól. - mondta nevetve Luke.
-Akkor... Majd a suliban! - mosolygott rám a kis lehurrogott, majd a másik két srácot lökdösve mentek ki a házból.
Cal felém fordult. Azt hittem most kapom a leszidást, amiért annak ellenére, hogy megtiltotta, hogy év elejéig ne találkozzak velük, velük beszélgettünk. De rosszul hittem. Mosolyogva átült hozzám, és átkarolt.
-Na mit szólsz? Megmutathatod mindenkinek a tehetséged. - mosolygott.
-Szerintem nem én vagyok a megfelelő ember erre... - motyogtam magam elé bámulva. Magához ölelt.
-Ha nem te lennél a megfelelő ember, akkor ők nem egyeztek volna bele, hogy velünk legyél. Láttad mennyire le voltak nyűgözve! - nevetett, mire nekem is nevetnem kellet. Kézen fogott, majd elmentünk sétálni egyet, illetve meghívott kakaózni a kedvenc kávézójába.