Every breath you take I watch you slip away

4.

Emily Quinn

A nap további része viszonylag eseménytelenül telt egészen az ebédig. Ma megint James főzött- mint kiderült ő a konyhatündér a csapatban- és ráadásul a kedvencemet, ami nem más mint a húsleves. Már akkor kellett volna gyanakodnom, hogy valami lesz, mikor Denis felajánlotta , hogy szed mindenkinek. Mikor elkezdtünk enni először nem éreztem semmi furcsát,még kifejezetten ízlett is a leves, de egy perc múlva éreztem hogy ég a torkom és az érzés egyre erősödött és terjedt tovább az egész testemben. Ekkor már tudtam , hogy itt valami nagyon nincs rendben.
- Valaki adjon tejet lehetőleg minnél előbb, mert kiégnek a belső szerveim.- ordítottam. Szerencsére Sam hamar kapcsolt és odarohant a hűtőhöz.
- Nincs tej.- fordult felém. Mi az hogy nincs tej?! Reggel raktam a kávémba és akkor egy egész volt a hűtőbe, tudom ,mert én bontottam fel.
- Denis Alexandrovich Shaforostov azonnal adjál tejet vagy a saját két kezemmel fojtalak meg.- ordítottam rá. Röhögve felállt odasétált a szekrényhez és kivette onnan a tejet, majd a kezembe nyomta. Tudja nagyon jól hogyha a teljes nevén szólítom akkor nem viccelek.
- Csak mert jó szívem van azért adtam oda-mondta nekem, mire én nőiesen megmutattam neki a kőzépső ujjamat. Közben már bőszen öntöttem magamba a megváltást jelentő italt. Mikor végre elmúlt az égető érzés mérgesen Denishez fordultam.
- Mégis mi az átkozott atya úr istent raktál a levesembe?- kérdeztem tőle.
- Szellem chilit- válaszolta egyszerűen. Én azt hittem ott helyben leütöm. Olyan ideges lettem, hogy még a kezem is remegett. Hirtelen ráugrottam és ott ütöttem ahol bírtam.
- Mégis hogy a francba képzelted, hogy chilit raksz a levesembe?!- ordítottam vele. Úgylátszik megelégelte , hogy püfölöm, mivel fordított a helyzetünkön és én kerültem alulra.
- Csak visszaadtam a reggeli ébresztést. Egyébként is én szóltam , hogy számíts visszavágóra.- mondta.
- Ezt még csúnyán vissza fogod kapni azt megígérem.- mondtam.- Leszálnál rólam?- kérdeztem.
-Nem- mondta és közben elégedetten vigyorgott. Szó szerint viszketett a tenyerem annyira kéztetést éreztem, hogy letöröljem a mosolyt a képéről.
- Pedig jó lenne ha leszálnál rólam, mert már kezdesz nehéz lenni.-mondtam és próbáltam lelökni magamról ,de nem sikerült. Végül minden mindegy alapon adtam egy puszit a szája sarkába, ezzel elvonva a figyelmét sikerült lelöknöm magamról. Felrohantam az emeletre és bementem a szobámba. Nehéz bevallani, de néha nagyon hiányzik Kellin és olyankor az ő számaikat szoktam énekelni. Miután kidaloltam magam lefeküdtem egy kicsit aludni.