11.

114 13 0
                                    

Emily Quinn

Eljött ez a nap is. Ma lépek fel először a bandával és már nagyon izgulok, persze a többiek állandóan azt mondogatják, hogy nincs mitől félnem, de ők ezt nem érthetik, mert már hozzászoktak a nagyközönséghez. Most vagyunk a várakozó szobában és nemsokára kezdjük a koncertet. Én egy fekete szaggatott farmert vettem fel szegecses tornacipővel- így kevesebb rá az esély, hogy esek egy hatalmasat a színpadon, mintha magassarkúban lennék- és Asking Alexandriás trikóval. A többieknek megmaradt a szokásos szerelésük ,fekete szegecses dolgok stb. Elindultunk a színpadra és amint kiléptünk hatalmas tapsvihar fogadott minket.
- Sziasztok. Sokan furcsálljatjátok, hogy mit keres egy lány a színpadon és hogy hol van Sam.- kezdte Denis.- Mint sokan tudjátok Samnek műtétje volt, ezért sajnos nem tud fellépni, így kellett valakit keresni aki helyettesíti,mert a  rajongókat nem akartuk cserbenhagyni. Nem másra esett a választásunk mint Emily Quinnre- itt integettem-, aki nem mellesleg az én gyönyörű barátnőm.- mondta majd odajött hozzám és adott egy rövid csókot. Szerintem nem is kell mondanom, de a rajongók hangos sikítozásba és tapsolásba kezdtek. Még azt is hallottam, hogy valakik azt mondják,hogy "Istenem jaj de cukiiik, mindjárt meghalok", ezen elkuncogtam magam.
- Na de akkor nem is húznánk tovább a szót kezdjük is a Let It Sleeppel.- mondta Ben és elkezdtük játszani a számot. Az elején kicsit döcögősen ment, de egy kis idő múlva teljesen beleéltem magam a zenélésbe. A következő szám a Here I Am volt és azután jött a The Black.
- Képzeljétek Emily nem csak gitározni tud, hanem énekelni is.- kezdte Ben és gonoszan rámvigyorgott. Tudta nagyon jól, hogy nem szerettem volna énekelni, mert félek, hogy elrontom.
- Igen és most elfogja énekelni a We'll Be Ok-t.- folytatta Denis és a kezembe nyomta a mikrofont és átvette tőlem a gitárt. Tudni kell erről a számról, hogy azért rendesen van benne hörgős rész. Még szerencse, hogy már régebben elsajátítottam a hörgés művészetét ,így könnyen végigénekeltem az egész számot. Legszívesebben azt kívántam volna, hogy örökké tartson ez a szám, annyira élveztem. Miután befejeztük hatalmas tapsvihart kaptunk. Visszaadtam Denisnek a mikrofont , ő meg nekem a gitárt és folytattuk tovább a koncertet. Volt az I Won't Give In, a Send Me Home, a The Lost Souls és a Just A Slave To Rock' n Roll. Nagyon jó volt az egész koncert, végigtomboltam az egészet. Miután lementünk a színpadról jöhetett az aláírásosztás és a fotózkodás. Nagyon meglepődtem azon, hogy rengetegen odajöttek hozzám is fotót és aláírást kérni, ráadásul sokan mondták, hogy nagyon jól játszottam. Remélem sok ilyen jó élményben lesz még részem a srácokkal.

Every breath you take I watch you slip awayDonde viven las historias. Descúbrelo ahora