47.

48 9 1
                                    

Emily Quinn

Írtam egy üzenetet Kellinnek, hogy nem megyünk vissza a buszhoz, hanem Justin szüleinél alszunk. Mivel még csak délután három óra volt, így kimentünk a kertbe beszélgetni.
-Meddig maradtok a városban?-kérdezte Margaret.
-Még holnap lesz egy koncertünk itt, és utána este már indulunk a következő helyszínre.-mondta Justin.
-Kár hogy nem maradhattok tovább. Így is olyan ritkán látunk téged Justin.-mondta Margaret és mintha hallottam volna egy kis neheztelést a hangjában.
-Majd ünnepekkor úgyis meglátogatlak titeket.-mondta Justin.
-Nyugodtan hozd magaddal Emilyt is. Szívesen látunk itt téged is kedveském-mondta nekem Margaret.
-Köszönöm szépen.-mondtam meghatódva. Hihetetlen milyen kedvesek. Mit nem adtam volna ha ilyen szüleim lettek volna.
-Ez csak természetes drágám.-mondta Margaret. Egy perc néma csend után hirtelen megszólalt Ivy.
-Na és mi a helyzet Kellinnel?-kérdezte kacsintva.
-Minden rendben van vele.-mondta Justin vigyorogva.
-Miért érzem azt, hogy nem tudok valamiről?-kérdeztem.
-Régen amikor még indult a zenekar Kellin szerelmes volt Ivybe.-mondta Justin kuncogva.
-Hogy micsoda? Én erről miért nem tudtam?-kérdeztem, szinte sértetten.-Legalább lesz még egy dolgom amivel zsarolhatom.-mondtam egy ördögi mosollyal egybekötve.
-El sem tudod képzelni, hogy mennyire örükök neki, hogy nincs semmid amivel zsarolhatsz.-mondta Justin.
-Akarsz látni babafotókat Justinról?-kérdezte Ivy és utána ördögien nevetni kezdett, mikor meglátta Justin arcát.
-Ezer örömmel.-mondtam egy ördögi mosollyal
-Oda ne add Emilynek a fotóalbumot Ivory.-mondta Justin, miután Ivy bement és egy fotóalbummal tért vissza a kezében.
-Ha megnézhetem a fotóalbumot megmutatok egy képet, amivel Kellint zsarolom.-próbáltam alkudozni. Bármit megadtam volna érte, hogy láthassak babafotókat Justinról.
-Megegyeztünk.-mondta Justin kis gondolkodás után. Fél órán át nézegettem a fotókat Ivyvel és Margarettel. A ház ura és Justin inkább visszamentek a házba. Nem akarták hallani, hogy minden képnél azt mondjuk, hogy de aranyos volt mikor kicsi volt. Nem sokkal később mi is bementünk a fiúkhoz, akik épp tévét néztek. Mivel már eléggé késő volt éreztem, hogy kezdek álmosodni.
-Ha szeretnéd tudok adni neked valamit, amiben aludhatsz.-mondta Ivy, mert látta rajtam, hogy mindjárt elalszom.
-Azt megköszönném.-mondtam. Intett a kezével, hogy kövessem. Felmentünk az emeletre és beinvitált a szobájába.
-Szép a szobád.-mondtam, miután egy kicsit körülnéztem.
-Köszönöm.-mondta Ivy. Miután adott egy pizsomát elkezdtünk beszélgetni. Annyira belemerültünk a csevegésbe, hogy egyszercsak Justin jött be a szobába, hogy már menni kéne aludni, legalábbis fürödni mindenképp.
-Megyek.-mondtam, de szívem szerint beszélgettem volna még Ivyvel.
-Ha lehet csináljátok halkan majd. Szeretnék aludni éjszaka.-mondta Ivy kacsintva. Először le sem esett, hogy mire gondol, de amikor igen a fejem színét megirigyelte volna egy paradicsom.
-Szerintem rakj majd be egy füldugót a füledbe. Akkor talán nem fogsz hallani semmit.-mondta Justin poénkodva és kihúzott Ivy szobájából. Először én mentem el fürödni. Kihasználtam, hogy végre kádban fürödhetek és körülbelül fél órán át áztattam magam. Miután kész lettem felvettem az Ivytől kapott pizsimet és visszamentem Justin szobájába. Mikor beléptem egy horkoló Justinnal találtam szemben magam, aki az ágyán feküdt keresztben még az utcai ruhájában. Én próbáltam felkelteni, mindent beleadtam, de kudarcot vallottam. Végül megelégedtem annyival, hogy átvonszoltam az ágy egyik felére, hogy én is le tudjak feküdni. Nem kellett tíz perc és már én is az igazak álmát aludtam.

Every breath you take I watch you slip awayDonde viven las historias. Descúbrelo ahora