20.

96 15 2
                                    

Denis Stoff

Miután behoztuk Emily cuccait a kocsiból leültünk beszélgetni a nappaliba.
- Köszönöm hogy vigyáztál a húgomra.- mondta Kellin.
- Nincs mit megköszönni- mondtam.
- Hogy is volt ez az egész hogy hozzátok került?-kérdezte.
- Úgy kezdődött, hogy az anyátok egyszer megütötte amikor részeg volt. Mikor ez megtörtént átjött és nálunk maradt 1-2 napig mert félt hazamenni. Egyre többször volt részeg az anyátok és egyre többször ütötte meg Emilyt apró-csepő ügyek miatt. A végén Emilynek elege lett ebből és áttjött hozzánk azzal a szándékkal, hogy egy kis ideig nálunk marad ameddig nem talál egy lakást és munkát. Hozzáteszem ez volt kilencedikben. Amikor erről az egészről az anyám tudomást szerzett rögtön magához vette és szinte a lányaként tekint rá még ma is.- mosolyodtam el a végére.- mondjuk érdekes lenne, ha a húgom lenne a barátnőm.- nevettem el magam.
- Annyira sajnálom, hogy nem voltam mellette. Nekem kellett volna mellette lennem és megvédenem mindentől és mindenkitől.- mondta lehajtott fejjel.
- Ne okold magad emiatt. Emily szerette volna hogy ne tudj meg semmit a történtekről.- mondtam neki.
- Még mindíg nem értem miért volt jobb eltitkolni előlem, mint elmondani az igazat.- morgolódott.
- Mert nem szerette volna, hogy egy teher legyen számodra. Azt hiszi, hogy csak egy teher akit senki se szeret. Szerencsére mára már változott a véleménye, de van amikor még mindíg így gondolja.-mondtam. Épp mikor befejeztem a mondatot a lányok is lejöttek.
- Miről zajlik a csevej?- kérdezte Emily.
- Csak meséltem egy kicsit arról , hogy hogyan kerültél hozzánk.- mondtam neki, mire láttam rajta, hogy elszomorodik.- Na de szerintem én már nem is zavarok tovább.
- Nyugodtan maradj még.- mondta mosolyogva Kate.
- Jobbnak látom ha megyek, mert egyedül hagytam a srácokat.- mondtam.
- Elvileg már felnőttek. Minek nekik felügyelet?- kérdezte értetlenül Kellin.
- Itt az elvilegen van a hangsúly. Képesek fél óra alatt csatateret csinálni a lakásból.- monda Emily.
- Igen, úgyhogy megyek is.- mondtam.
-  Ki kísérlek.- mondta rögtön Emily. Eköszöntem Kellinéktől, majd megindultunk kifelé a házból.
- Vigyázz magadra és a fiúkra. Lehetőleg ne igyátok le magatokat és legyetek jól.- mondta Emily. Néha komolyan úgy viselkedik mintha az anyám lenne.
- Rendben anya.- forgattam meg a szemeimet.- Érezd jól magad. Szeretlek.- mondtam és megcsókoltam.
- Én is szeretlek. - mondta mosolyogva amikor elváltunk. Elköszöntünk egymástól és indultam is haza.

Every breath you take I watch you slip awayOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz