Every breath you take I watch you slip away

9.

Emily Quinn

Reggel mikor felébredtem az volt az első dolgom, hogy megnézzem Denis bepakolt e már. Mikor beléptem a szobályába csak rendetlenséget láttam, de se bőröndöt nem találtam, de még csak Denis se volt a szobában. Lementem megnézni, hogy ott van e és láss csodát ott horkolt a kanapén.Hihetetlen hogy képes volt lent aludni egész este. Mivel tudtam, hogy magától úgyse lenne képes bepakolni magának, ezért feláldoztam magam és becsomagoltam neki a bőröndjébe, amit a szekrény tetején találtam meg. Annyira elfáradtam a hajtogatásba, meg a tetriszezésbe, hogy minden beleférjen a bőrönbe, hogy elaludtam. Nem tudom említettem e már , de imádok aludni.

Denis Stoff

Reggel a kanapén ébredtem. Szerintem mondanom sem kell, mindenem elgémberedt.  Nagy nehezen felálltam és kimentem a konyhába kávét csinálni. Miután befejeztem a kávézást felmentem bepakolni, mert tegnap elfelejtettem és ma indulunk a turnéra. Mikor beléptem a szobámba azt hittem nem jó helyen vagyok. Rend volt és még ahogy láttam a bőröndömbe is be volt pakolva. Láttam , hogy van valami a takaró alatt és csak egy fehér hajzuhatag látszódik ki belőle. Rögtön rájöttem , hogy Emily az. Amikor kisebb volt akkor is mindíg így aludt és én mindíg attól féltem, hogy megfullad. Odamentem hozzá és elkezdtem keltegetni.
- Emily kelj fel, mert nem sokára indulunk.- mondtam és közben ráfeküdtem.
- Denis azonnal szállj le rólam vagy megkeserülöd.- mondta álmos hangon.
- Leszállok rólad, ha felkelsz.- mondtam neki.
- Rendben van, csak tűnj el innen.- mondta már kicsit hangosabban, ezek szerint sikerűlt felidegesítenem. Lemásztam róla és adtam egy puszit a feje búbjára.
- Köszönöm hogy rendetraktál és bepakoltál nekem.- mondtam neki.
- Igazán nincs mit, tudom, hogy úgyse lettél volna képes magadról becsomagolni.- mondta mosolyogva és felkelt, majd kiment az ajtón. Sajnos igaza van. Ha magamnak kellene bepakolnom akkor tuti vagy nyolc dolgot itthonhagynék. Mivel ilyen segítőkész volt Emily ezért gondoltam meglepem egy kis reggelivel. A kedvencét csináltam, ami nem más mint a tükörtojás beconnal és pirítóssal. Hogy ne legyen felháborodás ezért a többieknek is sütöttem. Miután megreggeliztünk átnéztünk mindent, hogy semmit nem hagyunk e itthon és elindultunk a reptérre. Szerencsére út közben csak nagyon kevesen ismertek fel minket ezért hamar odaértünk. Az út viszonylag eseménytelenül telt. Igazából annyi említésre méltó dolog történt, hogy a repülőn páran érdekesen néztek ránk a külsőnk miatt, de ezt már megszoktuk.