Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)

12

Nem tudtam mit kéne tennem, hogy bizonyíthatnám hazugágom. Tudtam, hogy Harry nem hülye. Tehetetlenül megráztam a fejem és megpróbáltam leszedni magamról karjait, de nem hagyta. Még erősebben fogta közre derekamat.

- Egy csók. Csak egy csókor kérek és kiviszlek. - ajánlotta fel amitől réménnyel teli szemmel néztem fel rá.

Elkezdtem magamban mérlegelni. Megcsókolom és kimehetek innen, vagy megtagadom ajánlatát és itt maradok bezárva.

Hirtelen ötlettől vezérelve fogtam meg tarkóját és húztam volna le magamhoz, de nem engedte. Fejét ugyanúgy tartotta mint eddig. Nem értettem most mi van vele. Elengedtem tarkóját és a szemeit kezdtem kémlelni. Gyönyörű szemei vannak az egyszer biztos.

Fejét lassan kezdte közelíteni az enyémhez. Már éreztem lehelletét a számon mikor ajkaimra suttogott.

- Ne kapkodj, Tessa. Élvezd a pillanatot. - és ajkaimra tapadt.

Lassan mozgatta ajkát az enyémeken ami bevallom tetszett. Akaratlanul is bele túrtam göndör hajába és azt csináltam amit mondott. Élveztem a pillanatot. Kezei lejjebb csúsztak és belemarkolt fenekembe amitől egy jóleső sóhajt eresztettem el. Hirtelen megemelt és a pultra rakott. Beállt lábaim közé és úgy csókolt tovább.

- Oh... Bocsi, hogy megzavarlak titeket, de rohadt éhes vagyok. - szólalt meg egy számomra ismeretlen hang. Azonnal leugrottam a pultról, így egy picit meglöktem Harryt. Hátra néztem és Harrynél kicsit alacsonyabb fiú állt mögöttrm. Barna haja be volt állítva és kék szemeivel engem és Harryt vizslatotta.

- Louis, mit akarsz itt? - kérdezte Harry feszülten.

- Mint mondtam, rohadt éhes vagyok. Meg persze kéne az új telefonom. - Harry fújtatott egyet és egyedül hagyott az ismeretlennel.

- Bizonyára te vagy Tessa. -moslygott rám mire bólintottam. - Louis vagyok. Harry legjobb és egyben egyetlen barátja. - kacsintott felém.

Oda ment a hűtőhöz és kivett pár sonka szeletet, majd leült elém.

- Tudom, hogy Harry mit csinál. - vágott bele a közepébe. - Tudom, hogy nem azért vagy itt mert itt akarsz lenni, de kérlek próbáld meg elfogadni őt úgy ahogy van. Én is ezt tettem.

- Te is őrült vagy. - rázom meg a fejem.

- Nem. Nekem nincsen semmilyen problémám. Tudom, hogy Harrynek van, de csak akkor amikor bekattan. Ezt kerüld el és hidd el. Meg fogkd szeretni.

Ekkor Harry ért vissza a konyhába.

-Miről beszélgettek?

- Arról, hogy milyen jót smaciztatok. - Louis kijelentésére lángokban állt az arcom. Harry pimaszul rám tekintett, majd mögém sétált, átkarolt, majd egy puszig nyomott arcomra.

Rendben. Próbáljunk meg normálisan viselkedni vele.