Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)

20

Kezeimmel megfogtam vérző oldalamat. Arcomon könnycseppek folytak végig. Lenéztem kezemre, véres volt ugyan úgy mint a fehér póló.

- Sajnálom Tessa. - kezdte el Harry a fejét rázni. Meg akart fognim, mire távolabb léptem tőle.

- Mi a franc Harry!? - kiabáltam rá. Minden egyes mozdulatnál felszisszentem.

- Muszáj volt. Így betudnak azonosítani. Vedd le a fölsőt. - szólt rám én meg hisztérikusan megráztam a fejem.

- Te kibaszottul megvágtál. Harry elvérzek itt helyben! - felsírtam, majd minden elsötétült.

XXX

Harry szemszöge

Ijedten kaptam fel Tessa élettelen testét. Levettem róla a vér áztatta pólót és a földre doptam, majd lefektettem a kocsim hátsó ülésére. Elővettem az első segély dobozt és elláttam a sebét. Fájt, hogy ezt kellett tennem vele, de bármit megteszek, hogy velem maradjon. Bármire képes vagyok a szerelmünkért. Mikor végeztem beültem a vezető üléshez és haza vezettem.

- Nemsokára jobban leszel. - simogatom meg a szerelmem arcát. Olyan gyönyörű. Különleges. Az enyém. - Soha nem hagyhatsz el Tessa. Nem bírnám ki és tudom, hogy te sem. Szeretsz engem. Én is szeretlek. - puszilom meg a homlokát.

Miatta megváltoztam. Nem tisztítom a világot. Csak neki élek.

- Harry... - nyitotta ki szemeit.

- Végre. - csókoltam volna meg, de elrántotta a fejét. Éreztem a bennem hirtelen felgyülemlő fájdalmat majd dühöt.

- Csókolj meg Tessa. - szóltam rá mire rám nézett. Szemeiben harag és undor tükröződött ami engem még dühösebbé tett.

- Mérhetetlenül elkezdtelek utálni. - szólalt meg elhaló hangon. Itt tört el bennem valami.

Elkezdtem a falat ütni. Muszáj levezetnem a dühömet. Mikor abba hagytam vissza néztem Tessára aki ijedten tekintett rám.

- Nem érted, hogy mindent miattad teszek? Szeretlek! Érted? Nem bírnám ki, ha elvennének téged tőlem! Te vagy az életem! Te vagy Tessa! - léptem hozzá közelebb, de hátrahúzódott. Felszisszent a hirtelen mozdulata miatt. Fájt így látni őt. - Csak te tudaz engem megjavítani. Kérlek segíts rajtam.