Tessa szemszöge
- Harry... Én segíteni akarok neked... - nem tudtam befejezni mert közbevágott.
- Köszönöm Tessa. - puszilta meg a homlokomat.
- Hogy tudnék segíteni? Hívjak orvost vagy... ? - néztem rá kérdőn. Arca újból elkomorult.
- Csak maradj velem. Ne hagyj el. Szeress. - ült fel mellém. - Alapítsunk családot. - csillant fel a szeme, miközben az enyém kitágult. - Játszani szeretnék a gyerekünkkel, feleségül akarlak venni. Tessa, veled akarom leélni az életem.
- Harry... Én... Gyerek? Még én is az vagyok... Házasság? - bíztatóan megszorította a kezeimet és rám mosolygott.
Az egyik részem megijedt, hogy ilyenekre gondol, de a másik pedig örült. Örülök, hogy szeret, hogy velem akar családot alapítani, de mégis milyen jövőnk lenne? Hogyan mondanám el a gyerekemnek, hogy az apja embereket ölt? Nem is kell elmondanom nem? Megkérdezi hogyan ismerkedtünk meg. Követett és elrabolt, bezárva tartott. Nem. Nekem ez nem kell.
- Át gondolom. - hazudtam.
- Aranyos, hogy azt hiszed te döntöd el. - csípta meg játékosan az arcom.
- Micsoda? - vontam össze a szemöldököm. - Nekem is van beleszólásom. Harry nem akarok gyereket.
- Pedig rohadtul szülni fogsz nekem egy gyereket. Amikor felépülsz bele is vágunk a baba projektbe. Hozok inni. - állt fel és magamra hagyott. Ismét kezdtem rosszul érezni magam Harry közelében.
Nem akarok neki gyereket szülni. Nem akarok. Nem és kész.
- Igyál. - jött vissza egy pohár vízzel a kezében. - Egészségesnek kell lenned.
- Ha elkezdik keresni a holttestem és nem találják?
- Nem fogják keresni. Nyugodj meg itt maradsz velem örökké.
YOU ARE READING
Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)
Fanfiction**Ki kell emelnem, hogy ezt a könyvet nulla tudással írtam és jelen helyzetemben nem ajánlanám senkinek. Ha mégis el akarod olvasni, akkor kitartást! 🥰** Mikor úgy érzed vadásznak rád. Minden mozdulatodat figyelik, de nem tudod ki. Valaki a megszál...
