8

8.5K 450 9
                                    

Csend volt. Se én, se Harry nem adott ki egy hangot sem. Nem tudom, hogy itt van-e még a házban, de nem kockáztatom meg, hogy kimegyek. Még mindig ugyanabban a pózban ülök körülbelül másfél órája.

- Tessa, kérlek nyisd ki! - szólt lágy hangon Harry. - Addig nyisd ki míg nyugodt vagyok. - nem tétováztam. Fel álltam és a zárra emeltem a kezem, majd elfordítottam.

Ott állt előttem ő. A mögötte lévő kupi amit csinált már nem volt ott. Féltem, hogy mikor kattan be megint. Belépett a szobabába hátratolva engem. Beletúrt göndör hajába, majd megnyalta a száját.

- Sajnálom... Nem akartalak megijeszteni. - nyúlt felém, de én kitértem érintése elől. - Ölelj meg! - állt egyhelyben. Nem mertem neki ellent mondani. Kitártam a karom, majd átöleltem. Most vettem eészre milyen magas is valójában. A mellkasáig értem és éreztem férfias illatát. Átfogta a derekamat és szorosabban húzott magához amitől megijedtem. A pillanatot egy ismerős csengőhang zavarta meg. A telefonom szólt a zsebében. Harry elengedett és megnézte ki az.

- Anyukád az. - nyújtotta felém. - Egy szót se rólam! - majd átadta a telefonomat.

- Szia, Anya! - szóltam bele.

- Kincsem! Hogy vagy? Minden rendben van otthon?

- Persze. - rá néztem Harryre. Most vagy soha. - Hívd a rendőröket elrabolt Harry Styles! - üvöltöttem bele a telefonba mire Harry kikapta a kezemből a telefont és a földhöz vágta.

- Hogy merészelted? - emelte fel kezét, majd a másik percben az az arcomon csattant. A hirtelen lendülettől a földre estem és az arcomra tettem a tenyerem. - Egy gond van itt Tessa... - guggolt le elém. Ezt a helyet senki sem találja meg mivel a föld alatt vagyunk. Az is csoda, hogy volt térerő. Senki sem vesz el tőlem. - ragadta meg karomat és felrántott.

- Utállak. - néztem a szemeibe. - Csak keress a helyemre mást. Kérlek!

- Nincs még egy olyan mint te. Számomra különleges vagy. Te az enyém vagy. Te és én tökéletes páros vagyunk. - simította meg az arcomon az ütés helyét.

- Te elmebeteg vagy.

- Még egy csúnya szó és elfenekellek Picim. - csapott egyet a fenekemre amitől felsikkantottam. - Sajnálom, hogy megütöttelek, de nem rosszkislány vagy. Beszéljünk meg valamit. Ha jó leszel én is az leszek, rendben? - fogta közre a derekam. Lassan bólintottam egyet.

Anya... Siess...

Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang