3/8

4.9K 304 8
                                    

Mikor beléptem Harry házába elámultam. Tágas volt és gyönyörű. A falon festmények lógtak, majd kitágult a szemem mikor megláttam a közös képünket is a falon lógni.

- Gyere, megmutatom a szobád. - Teoval a karjaiban indult fel az emeltre. Egy pillanatra sem akartam felügyelet nélkül hagyni őket. Azonnal utánuk mentem. Mikor beléptem a fiam szobájába akaratlanul is mosoly húzódott az arcomra.

A falak kékre voltak festve, az ágya úgy nézett ki mint egy autó és játékok hevertek mindenütt.

- Tetszik? - vigyorgott rá Harry.

- Nagyon! Köszönöm apa! - kiáltott fel és azonnal a legókhoz rohant. - Játszol velem? - kérdezte meg reménykedve mire Harry bólintott egyet és törökülésbe leült a szönyegre. Nem bírtam ki, muszáj volt lefotóznom őket.

Úgy tíz perc után meguntam, hogy ott állok ezért úgy döntöttem körül nézek a házban. Mit dolgozik Harry, hogy ennyi pénzve van? Érdekes... Benyitottam Teo szobájától nem messze lévő ajtón. Fürdő volt, semmi extra, majd benyitottam egy kicsivel arrébb a másik ajtó. Hálószoba volt.

A falak vörösek voltak, az ágy is ilyen színben pomopázott. Nem messze az ágytól volt egy íróasztal. Közelebb léptem hozzá. A közös képünk volt rajta amit széttéptemm. Össze volt ragasztva. Óvatosan felvettem, majd megfordítottam. Az írásom még most is jól látszódott. Szomorú voltam, de nem tudom miért. Nem akarok emlékezni a múltra, de most mégis megtörténik.

Emlékszem mennyire boldog volt, hogy terhes lettem. Emlékszem mindenre a jóra és...a rosszra. Vissza tettem a helyére a képet és már indulni akartam ki, de Harry állt az utamban.

- Megijesztettél. - motyogtam neki és ki akarta kerülni, de nem hagyta.

- Hiányzol. Azt hittem meghaltál, kiderült, hogy nem, de mégsem vagy az enyém. - emelte fel a kezét és végig simította vele az arcom. Jóleső borzongás futott rajtam végig és ezért átkoztam is magam.

- Harry, fejezd be! - toltam el a kezét.

- Szeretlek Tessa. - hajolt hozzám közelebb. Nem mozdultam, vártam, hogy mi lesz a következő lépése. Közelebb hajolt hozzám, szánk már épp összeért volna, de megszólaltam.

- Csak Teo miatt vagyok itt. Még mindig utállak Styles. - löktem el magamtól és kiléptem a szobából.

Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora