Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)

2/ 23

- A-Anya... - suttogtam. Éreztem amint elernyed a testem és gyengévé válok. Szemeimbe könnyszökött. Megtörtem.

- Istenem Tessa! - sírt fel. Fájt a szívem mikor zokogni hallottam. Csak sírt és sírt és vele együtt én is. - Hol vagy? Merre vagy kislányom? - kérdezte meg elhaló hangon. Nem tudtam válaszolni. Számat erősen össze szorítottam, hogy ne zokogjak fel. Nem mondhatom el...

- Sajnálom. - sírtam fel mégjobban és kinyomtam a telefont. A mobilom kiesett a kezeim közül, így hangos csattanással tört szét a padlón.

Megtörten bámultam magam elé. Most beszéltem az anyukámmal, akivel már rég nem találkoztam.

Sírt, zokogott és ez mind miattam van. Én tettem ezt vele.

Megráztam a fejem, majd két kezem közé fogtam. A könnyeim lefolytak az arcomon, a fejem eszeveszettül fájni kezdett, így úgy döntöttem le fekszek egy kicsit és pihenek. Léptem előre egyet, majd még egyet. Szédülni kezdtem, majd sötétségbe burkolózott minden.

XXX

Harry szemszöge

Fáradtan nyitottam ki a bejárati ajtót. Végre hazaértem és a karjaimba zárhatom a menyasszonyomat. El mosolyodtam a gondolatra, hogy újból láthatom és mellette lehetek.

- Megjöttem. - szóltam Tessanak mikor beléptem. Felakasztottam a kocsi kulcsom, majd vártam, hogy köszöntsön, de nem tette.

Csend volt a házba. Semmilyen mozgást nem hallottam.

Összeráncolt szemöldökkel indultam fel a szobánkba, de nem volt ott. Kizárt, hogy elhagyott volna. A ruhái itt vannak.

Idegesen trappogtam le a konyhába és mikor megláttam a szerelmemet a földön feküdni eszméletlenül lesokkolódtam.

Azonnal odarohantam hozzá, megemtem a fejét, majd szólongatni kezdtem.

Mikor nem reagált semmire elővettem a telefonom és hívtam a mentőket. Vajon mióta van így?

Felkaptam menyasszony fogásba és kivettem, majd ráraktam a kanapéra. Mikor visszanéztem a konyhába a telefonját láttam ami össze van törve.

Mi történt?